Ágnes kapart. Csúnyán. 23 éves skandináv csajhoz nem méltó módon. Tette mindezt a Gellérthegyen, oda nem illő viselkedést produkálva.

Nade ki Ágnes és mi köze az autókhoz?

Ágnes (valójában Agneta) kollegám Volvo 740-es szívódízele. A szívódízelség azért kiemelendő, mert a turbó bezavaró kipufogóhang-módosítása nélkül ép rendszerrel is zavarbaejtően hozza a sorhatos motorok jellegzetes hangját. Minden alkalmat megragadok, mikor kollegám kikanyarodik irodánk elöl, hogy élvezzem a szimfóniát.
Mivel Ágnes csajban épp jó korú, autóban kissé "öregecskedő", néha produkálja a korral járó - mondhatni - kötelező tüneteket. Legutóbbi performanszát hátsó dobon adta elő.
Először is elszakadt a hátsó dobot rögzítő Cat5e kábel. Merthogy nem a gyári, e célra rendszeresített és megfelelő gumitartó volt már alkalmazva. Mivel a kipufogórendszer jóesetben mechanikailag egy egységet képez (a probléma keletkezésekor ez még fennállt), és az elöregedett gumitartók egyike elszakad, addigi terhelését átadja a többi, szintén elöregedettnek, beindítva a lavina-jelenséget az összes elszakad. Az első tartó lett informatikailag (az informatikának nagy szerepe lesz még a folyamatban!) pótolva a hivatkozott UTP kábellel. Ami nem annyira rugalmasan rögzít, alapanyagai miatt. Tehát a korábbi mechanikai egység kezdett megszűnni, miáltal a hátsódob csőcsatlakozása is megadta magát. Ezt gyorskötözővel sikerült orvosolni ideiglenesen, na, ez tartott a Gellérthegyig. Ott megadta magát a középső dob mindkét gumitartója is, ezáltal a hátsó dob teljesen a gravitáció martalékává vált (azóta a csomagtartóban lakik), a középső dob pedig közelebbi kapcsolatba került fővárosunk említett elit környékének aszfaltjával, úgynevezett karcoló-kaparó akusztikai környezetszennyezést követvén el.

Mivel kollegámat ez módfelett zavarta mind szerkezeti-integritáscsökkenés, mind hangzavar tekintetében, úgy határozott, hogy amíg nem kerülnek igazi gumitartók, nem közlekedik Ágnessel. Ez délután kettő körül történt. Ötkor már láttam rajta, hogy módfelett nem fűlik a foga tömegközlekedni, kiment, hogy nekiálljon ideiglenesen orvosolni a problémát. Ismét a Cat5e-t akarta felhasználni, de azt a középső dob felfüggesztéséhez gyengének tartottam. Ekkor került kezembe egy hálózati tápkábel. Az elsőt ebből csomóztuk (itt emlékezem meg hazánk hosszú és dicső tengerészeti múltjáról, melyből átörökíttetett az ún. tengerészcsomó ismerete, bár lehet, hogy végül nem azt kötöttem, de önzáró lett), mikoris kiderült, hogy a háromeresség csomóoldódási szempontból nem feltétlenül előny kipufogórögzítésnél, ellentétben az eredeti felhasználási területtel, ahol viszont elengedhetetlen. Ezért a másodikat 16-os földkábelből készítettem, melynek csomója nem oldódik oly könnyen, cserébe irdatlan nehéz létrehozni magát a csomót.
Az a mérhetetlen technikai előnyünk származott a régi gumik elszakadásából, hogy volt köztük egy gyári, cikkszámmal ellátott, így eddigi, nem relevánsnak tartott internetes kereséseink találatait pontosíthattuk cikkszámügyileg. Joggal felmerülhet a Kedves Olvasóban, hogy miért nem szereztünk be korábban odaillő tartógumikat? Ez egy külön történet, legyen elég annyi, hogy eddigi márkafan beszerzési forrásunk a logisztikai tevékenységét háttérbe szorította, valószínűleg sörhasnövelés miatt.
A végre meglelt és bizton odaillő gyári cikkszámokkal gyerekjáték volt beszerezni az új alkatrészeket, természetesen -prokee- közreműködésével.

A logisztikai intermezzó után jöjjön maga a szerelés leírása. Helyszín az irodánk előtti, valaha két hétig füves terület, ahol Ágnes parkolt. Azért ez, mert adott állapotában nem volt célszerű még a legközelebbi autószerelőhöz sem elhaladni. Kollegám rendes autóbuzi, természetesen tart a csomagtartóban egy polifamm szivacsot autószerelési céllal, tehát a nem szerelőruha összekoszolás-megelőzése biztosított. Igen ám, de a középső dob a fránya gravitációnak köszönhetően mintegy 100mm-rel lejjebb tartózkodik, mint azt kellene tennie. No problem, nézzünk körül, mivel lehetne felemelni. Az autó gyári emelőjét valami oknál fogva elvetettük. Találtam egy megfelelő magasságú szünetmentes áramforrást (közismertebb nevén "árammenti szünetforrás", ahogy egy nagyon kedves, nem magyar anyanyelvű régi ügyfelünk aposztrofálta), már csak meg kellett emelni a dobot - és az előtte tartózkodó csöveket -, hogy az ups beférjen alá. Erre legalkalmasabbnak egy KVM (nem tévesztendő össze Következő Vásárló Miklós nevű szerzőnkkel, hanem Keyboard-Video-Mouse!) kapcsolóból és a billentyűzetfiókom letört ajtajából rittyentett egykarú emelő kínálkozott. Megemeltem a dobot, betoltam az ups-t, kollega felküzdötte a két, kábelből készült tartót, és már kb. negyedik napja így közlekedik, mert ma jut hozzá az új gumirögzítőkhöz és a megszokott Volvószerelője idejéhez.

Hogy miért nem fényképeztünk? Annyira hirtelen történt az egész, hogy csak a folyamat végén jutott eszünkbe. Férfiak vagyunk mindketten, igazán nem róható fel, hogy nem gondolkodtunk a vizuális megörökítésen is a probléma megoldásával párhuzamosan.

Kedves Olvasó! 

Amennyiben van hasonló, egyáltalán nem autószerelő-eszközökkel elkövetett javítási története (halbiológia, irodalomtörténész és klasszika-filológia szakmák eszközei előnyben), kérem, ossza meg velünk a mail kukac autofilia.hu címre küldött levelében, közzétesszük.