Minap megütötte a fülemet egy érdekes információ a Nissan szuper sportkocsijával, a GT-R -rel kapcsolatban. Azt már eddig is lehetett tudni hogy az autó egy nagyon intelligens fedélzeti számítógéppel van felszerelve Pl: G erők mérése de ilyen fajta kontrollról még nem hallottam. A Japán belső piacra gyártott modelleknél a végsebesség 180km/h-ra van korlátozva, viszont ha az autó átlépi egy versenypálya küszöbét az autó jelet kap a GPS-en keresztül és máris rendelkezésre áll a maximális teljesítmény.

Zseniális, egyben biztonságos is! Természetesen a gyakorlati része már nem újdonság a mai ultramodern világunkban, inkább az ötlet ami megfogott. Nagy dolog a kábel nélküli kommunikáció de nem volt ez mindig így.

Az autó kellően mobil ahhoz hogy az igazi tulajdonságait csak mozgás közben tudják mérni, vizsgálni, jellemezni. Hogy a szubjektívitást távol tartsák ezektől a vizsgálatoktól, jöhettek a műszerek. Ennek egyik úttörője a Mercedes Benz volt a '60 években. A kornak megfelelő műszerezettség súlyban olyan tömeget képviselt, mely erősen befolyásolta volna a tesztelt jármű tulajdonságait, ezért egy olyan bázist kellett kialakítani ahova a valós adatok futhassanak be. Erre a célra a Mercedes-Benz 300 W189 kasztniját találták legalkalmasabbnak, gondolom a méretei végett, hiszen ebből a típusból készültek nagyjaink (pl: pápamobil) átalakított járművei is.

1960 Mercedes Benz 300 "messwagen"

Walter Shüller mérnök felügyelete alatt vágott neki négy szerelő a módosításnak, melynek célja: egy viszonylag nagy sebességre képes, furgon szerű jármű melynek hátsó traktusa laborként funkcionálhat mozgás közben is. Ennek érdekében a limuzin hátulját, szerintem egy - folyami túristahajó - tetejével borították a kedvező fényviszonyok végett és egy hatalmas - bejárati - ajtót helyeztek el a kombi farán.

krómozott kipufogóvég

Kedvezőbb helykialakítás végett az első utas helyére került az üzemanyag tank és a megváltoztatott padlólemez miatt a kipufogó is másként jutot el a lökhárítóig, ahol ízlésesen a részévé is válik. A laborban hárman dolgoztak, egy a sofőr feladatait látta el, ketten a műszereknél tevékenykedtek.

A tesztelt autóval telefonos kapcsolata volt a "Messwagen" sofőrjének, a mérnökök pedig a két autó között lévő köldökzsinóron keresztül fogadták az adatokat. A telefon fontos volt a manőverek közben, mivel a fix hosszúságú kábel nem tolerált nagyobb sebességkülönbséget. Gyakran el is szakadt. Ez a masina egyetlen példányban készült 1960-ban, egy hat hengeres, 2996 ccm-es üzemanyag-befecskendezéses 160LE motor hajtotta.

Végsebessége 165km/h volt. Még a '70 években is használták mobil laborként, feltűnt reklámfilmekben, ma a Mercedes-Benz múzeumban tekinthető meg.