Van nekem egy elvetemült autóbuzi jóbarátom, Zita. Olvashattak már róla itt, itt meg itt, na és emitt meg amott és persze ehun la. Szó mi szó, sok órán és kilóméteren át hajtottuk már a Patkányt, remélem fogjuk is még.
Na de nem ez a lényeg, hanem az, hogy flott kis bajor-gyűjteménye mellé nemrég beszerzett egy igazi hardcore játszósautót, egy nagyon alapos és jószívű előző tulajdonostól.

Motor: 1600 ccm, 316-os Havassy-féle vezérmütengely; bövített hengerfej, könnyített, grammolt hajtókarok, kiegyensúlyozott fötengely; Mahle dugattyúk, könnyített lendkerék, Dell'Orto karburátorok, programozható elektronikus gyújtás Hall jeladóval.
Futómű: Niva rugó, elöl Kárászy-féle, hátul Koni gátló, bronzszilentes alsó lengökar, a többi helyen keményített szilent, Argenta hátsó stab.
Kiegészítök: 4,44-es áttételü lamellás sperr, kagylóülés, 4 pontos biztonsági öv, kispolszki kormány, kartervédő.

Gondolom nem volt nehéz kitalálni, mit is rejt a rébusz. A wannabe-racerek, a SPACE-szel kézifékezők és a "hyperrealisztikus" amerikai filmeken felnőttek minden bizonnyal húzzák a szájukat, ja, hogy egy csóré Lada? Nagy dolog... De vannak, akik megértik és tudják, hogy ilyenfajta konfigban egyike az ideális hobbiautóknak. Néha persze hozzá kell nyúlni, utánaállítani ezt-azt, sűrűn olajat cserélni, de ez vele jár.
Olyan 110-120 lóerő, rövid négysebességes váltó és temérdek szórakozás, mindez simán megáll egy milla alatt. Akik már ültek benne, egyöntetűen állítják, hogy kitűnő a gépezet. Okos kompromisszum, akár utcára is.

Alig várom már, hogy kipróbáljam. És természetesen gratulálunk neki mindannyian. Jó tudni, hogy vannak még olyanok, akik vallják, hogy nem okvetlenül a temérdek pénz és a csillió lóerő a jó autózás alapja. Mert drog ez a javából.