Hirdetés

Címkék

Címkefelhő

Hirdetés

Beszóltak

Autófilek még

Komoly férfiak, női motoron

2008.11.02. 14:00 | Lowtyo | 12 komment

Címkék: motor közlekedés robogó aprilia liberty motorkerékpár vespa scarabeo férfiak női robogón

Kellett egy kék olasz.
Volt egy Bravonk. Táblája szerint tengerkék színű, ami talán a legritkább Bravok közt. Nem kis időbe tartott megtalálni és jó 300 km-rel lakhelyünktől vettük meg végül. Imádtuk. Szinte sosem volt vele gond, csak kislányom érkezése után kezdett egyre szűkösebbé válni, ezért lecseréltük, de erről majd egy másik postban bővebben. Lényeg, hogy nejem kedvenc autója volt.

Idén kitaláltam az okosságot, robogó kell. Nagyon sokat autóztunk egyedül és általában csak igen rövid távokon. Elugrani reggel a boltba, piacra, valamit intézni a belvárosban. Vagy sajnáltam beindítani az autót rövidtávra, vagy szívtam vele, parkolóhely híján. Ezért hát nekiálltam feleségem puhításának. Szép lassan adagolva, próbáltam úgy intézni a dolgokat, hogy a végén Ő akarjon robogót venni. Sikerült. Csupán néhány egyszerűnek tűnő feltétele volt, könnyen kezelhető legyen (tehát nagykerekű), szép színe legyen (ettől féltem a legjobban) és inkább retrós, mint modern legyen.

Munkahelyet változtattam. Sajnos az otthon-munkahely viszonylat egy része az M0 nagydunai hídján halad, így igen nagy az esélyem az órákig dugóban álldogálásra. Kellett valami, ami keskeny, kevés kereke van, azok is lehetőleg egy sorban.

A motorozás, mint olyan, sosem vonzott igazán, így nincs A kategóriás jogsim. Nem is tervezem, még most sem. Maradt hát a wannabe-jármű, a robogó. Mivel motoros rutinom nincsen, esni meg nem szeretek, kifejezetten nagykerekűt kerestem.

Mások tapasztalatainak begyűjtése, valamint nálam nagyobb robogós tapasztalatokkal rendelkező autofilek kifaggatása után két esélyes maradt, Piaggio Liberty vagy Aprilia Scarabeo.

Én azt tudtam, hogy ha robogó, akkor kizárólag olasz, így hát nagyon gyorsan leszűkült a kör, vagy Aprillia Scarabeo, vagy Piaggio Liberty. A Liberty valamelyest jobban tetszett, mégis csak több köze van az általam imádott Vespákhoz, de valamiért Scarabeoból többet árulnak. A feladat tehát, találjak egy szép állapotú Libertyt, viszonylag közel Pécshez, elfogadható áron. Azt hittem nehéz dolgom lesz, de szerencsére nem így volt. Pár hét keresgélés a használtautón és....nocsak, egy világoskék Liberty Pécsen. Még aznap megnéztük. A fénykép elég vacak volt róla, így nagy meglepetés volt mikor először megpillantottuk. Szívem szerint ott rögtön sarkon fordultam volna, mikor előkerült, egy leginkább bugyi, vagy bilikék nagykerekű robogó, mert már láttam magam előtt, ahogy világ bohócaként feszítek a drótszamár nyergében, és bárki aki lát csak nevet rajtam, és nem érti, hogy kerülhettem az Andrássy úti felvonulásról ide Pécsre. Feleségem azonban erősen szorította a kezem, belépve a panelház kis tároló helységébe és szeme csillogásából láttam, hogy muszáj lesz megbarátkoznom, ezzel a csöppet sem maszkulin járgánnyal. Egy törés a burkolaton, néhány horzsolás, látszott, hogy feküdt már aszfaltom a paripa, de ezeket leszámítva nagyon jó állapotúnak tűnt. Az órája, csak 3600 km-t mutatott és az eladó esküdött rá, hogy tényleg csak ennyi van benne. Én elhittem, aztán a helyi robogó-guru is megnyugtatott, hogy nagyon valósnak tűnik a szám. Nem volt mit tenni, elhoztuk. Így fél év távlatából nézve, remek döntés volt.

Bújni kezdtem az apróhirdetéseket. Kiesett a nagyon olcsó (ilyen nem sok volt), a nagyon drága, a nagyon messzi. A kosárban egy Liberty maradt Ercsiben, és egy Scarabeo Szigetszentmiklóson. A Piaggio gazdáját napokig nem tudtam elérni, az Apriliát viszont még aznap este meg akartam nézni élőben.
Fekete. Ez erős jó pont, nem szívesen pompáztam volna piros, rózsaszín, vagy netán bugyikék motoron. (Baráti piszkálódás, ne vegyék komolyan-omm)
Jocó kollégával elsuzukiztunk, kipróbáltuk. Indul, megy, kanyarodik. Akad pár karc az éleken, tehát előző gazdája fektette már a gépet, de nagyjából egyben van. Hazafelé már robogón jöttem.

 
Imádom.

Roppant kényelmes. Nem vagyok egy pirinyó kákabelű ember, így féltem, hogy majd eltűnik alattam a motor, én meg gubbaszthatok rajta, mint majom a köszörűn. Ehelyett egész kényelmesen elférek rajta, látszik, hogy európai méretű emberekre tervezték. Elvileg kétszemélyes, mögöttem azonban biztos senki sem férne el. Az ülés alatt egy kisebb rekesz található, melybe maximum az én, feles bukóm fér be, vagy, ahogy a boltos lány hívta, tökfödő, a nejemé már nem. Talán ez az egyetlen hátránya a nagy keréknek. Mellette a benzintank, melybe kb 3,5 liter nedű fér, ezzel összesen cirka 100 km-t tudok motorozni, csöppet sem kímélősen.

A mellső burkolaton található még egy tároló, melynek fedele a slusszkulcs benyomásával nyílik. Ez sem túl nagy, de arra elég, hogy a napszemüvegem, egy doboz tic-tac, és egy pár kesztyű beleférjen.
A műszeregység minden fontos információt tartalmaz. Találunk sebességmérőt, üzemanyagszint-jelzőt, városi és távolsági fény visszajelzőt, merreindexelek lámpákat, valamint külön lámpa jelzi, ha fogytán a nafta, illetve ha alacsony az olajszint. Kellemes csontszínű hátlap próbálja retrossá tenni az óracsoportot, persze látszódik rajta, hogy az ötvenes kategóriában járunk, ahol legfontosabb az olcsóság. Az órák körül lévő festett krómimitáció elég hervasztó látvány, beleférhetett volna a büdzsébe két valódi krómgyűrű.

Bejött a választás.
Lendületesen, stabilan közlekedem vele, földúton, hepén és hupán is. Kátyú, nyomvájú, felmart aszfalt nem zavarja, különösen, mióta a gyári, majdnem "racing slick" gumikat lecseréltem korrekt mintázatra, a gumisom szerint "Simson gumira".

A hátulra biggyesztett sisaktartó menet közben üres, hiszen rendes robogóshoz illően a sisak a fejemen. Így némi terhet is el tud nyelni - Honda Civic kuplungszettet már hoztam haza vele. Igaz, a rögzítésén még kellene dolgoznom kicsit, eléggé billegett a ~15kg teher alatt. A kormány alatt szintén akad egy "kesztyűtartó", amiben részben tényleg (szereléshez való) kesztyűt tartok (hiszen erre való, tomnemtomnak van erről egy jó története), részben pedig "A" szabványú EÜ-csomagot - ami valószínűleg nem kötelező egy robogón, de épp volt egy, beleraktam.

A "műszerfal" kissé idegesítő. Két okból is:

- a kilométerszámláló rendesen csal. 8200 kilométerrel vettem, most pedig 10892-t mutat. Már akkor igen meglepődtem, amikor csak néhány próbaúton voltam túl, és hirtelen 9700-at mutatott. A tendencia azóta folytatódik, nagyjából 1500-1600 km-t raktam bele valósan, nem pedig 2600-at.

- az üzemanyagszint-jelző feletti kútoszlop-piktogram folyamatosan világít - egészen a mai napig azt gondoltam, ez afféle tartalékjelző. Így mindig attól paráztam, hogy vagy a szintjelző, vagy a lámpa jeladója rossz, és egyszer megáll alattam a robogó, és tolhatom a kútig.

Az ülést felnyitva hozzáférünk a tankhoz. 8, azaz nyolc literes. Ezt kétszer kérdeztem meg, aztán megnéztem a dokumentációban is. Tényleg annyi. Fergeteg. Mellette természetesen az olajtartály, az meg 1.5. Robogóhoz képest azt hiszem elég méretes mindkettő. Az ülés aljába pattintva a gyári "szerszámkészlet", amely egy gyertyakulcsból és egy orosz mintára kitalált, megfordítható szárú csillag-torx csavarhúzóból áll. A már említett szintjelző-bizonytalanságom miatt a felszereltséget kiegészítettem még egy szintmérő pálcaként használható méretesebb kábelkötegelővel - hiába, Trabanton szocializálódtam :)

A motor katalizátoros. Volt. Gondolom a telkünkre vezető köves út volt rosz hatással a kerámia belsőre, mert egyik nap feltűnően lelassult a masina. Kapott hát egy új, gyárihoz hasonló véget és mellé egy garnitúra kisebb variátor görgőt. A cirka 25000 forintos beruházásért cserében én kaptam tőle 0 tól 60-ig szinte lineáris gyorsulást, és egy pirinyóval nagyobb végsebességet.

Közel 500 kilómétert tettem bele és csak jót tudok mondani róla. Kényelmes, fürge, egyszerű mint a fakocka. Nem egyszer kaptam magamat azon, hogy a hoszabb úton megyek haza vagy, hogy véletlenül túlmentem a házunkon.
Motorozni jó, még egy ilyen kis semmikével is. Nagymotor jogosítványom prokeehoz hasonlóan nekem sincs, de úgy néz ki, lesz.

Javítani- / cserélnivaló az akadt rendesen. Hiába, az olasz az olasz. Ott készült, és ott is használták előttem.

Rögtön első körben kapott egy akkumulátort, egy pár gumit, új első betéteket a benne lévő két karcos vasdarab helyett. Esélyesnek tűnt a tárcsa is, lemezjátszóra helyezve valószínűleg eljátszana valami szép Halász Judit dalt. Egyelőre azonban az új betéttel korrektül fékez, várok még a tárcsacserével.

Aztán mire kezdett összeállni a gép és az útvonal is, a dög megmakacsolta magát. Úgy döntött, nem hajlandó negyvennél többet futni, sőt, 5-6 kilométer után ezt harmincra redukálta. Gyors gyertya- és légszűrő ellenőrzés és egy friss tankolás után kizárásos alapon a kipufogó maradt. Leszereltem, indítottam, és csapattam egy rövidet a garázsok között. A 60-as tempó meggyőzött arról, hogy gond van a kémény huzatával...

Amint látszik, nem sajnáltam a flexet és a hegesztőapparátot. Szalámiszeletelő technikával körbevágtam a dob végét, kibeleztem, majd vissza. A paripa táltossá változott, prímán prezentálja a 70-es tempót (úgy értem, zárt pályán mérve), gyorsul mint a villám - viszont borzalmasan hangos.

Jelenleg pont olyan hangja van, mint azoknak a robogóknak, amivel azok a srácok járnak, akiket azért utálok, mert pont ilyen hangjuk van a robogóiknak.

Így tehát nem maradhat, bevásárlólistára felkerült egy gyári dob

Aztán elkezdtem vele dolgozni járni. Nagyjából azt az időt futom vele, mint autóval, viszont jobban élvezem. Hiába, a sebességérzet dobozba zárva nem az igazi :) Emiatt persze taposom... izé... húzom neki tisztességesen - földúton is, buckákon is. Sajnos meg is lett az eredménye - hiába, nem terepmotor a drága.

Egy könnyed röpte után leérkezve a fejidomból kibólintott az első lámpa. Nem szimplán kipattant, hanem egyszerűen kitört. Nagy szerencsémre éppen világosban csapattam hazafelé, így a drót végén csapkodó lámpát elhelyeztem a sisaktartóban, és továbbrobogtam. Ezzel persze néhány nap kényszerszünet következett a javításig.

A legegyszerűbb, ám korántsem biztos megoldásnak a Patex-pisztoly néven ismert, olvasztott műanyagot köpő célszerszám használata ígérkezett. Használhatósága nagyjából a Duct Tape-pel vetekszik, egy hátránya, hogy áram kell hozzá, így az út szélén nehezen használható :)

A letört fül gyógyítása kevésnek ígérkezett, ezért a beszerelt, beállított lámpatestet is körbefolyattam. A pisztolyból érkező műanyag ugyanis meglehetősen rugalmas, remélhetőleg könnyebben viseli majd a rezgéseket, mint a ridegebb műanyagfül. Persze ez csak ideiglenes szükségmegoldás, nem maradhat el a fejidom cseréje.

Ha már lebontottam a burkolatot, kiszedtem a műszeregységet is. Hamar kiderült, hogy a kilométerszámláló ezres ugrásai is a rázkódásnak tudhatóak be. Értem az ideológiát, a terepmotorozás dupla igénybevételt jelent, ilyenkor gyorsabban számol az óra - na de mégis! Gyorsan vissza is korrigáltam a 2000 kilométert - úgyis jön helyette új.

Ezzel együtt megnéztem a kútfej-piktogrammot is, és kiderült a turpisság. Egyszerűen pont mögötte van a műszeregység megvilágító izzója, ezért pompázik sötétben virító narancs színben. Roppant zavaró, tehát egy gyors Patex-pöttyyel tompítottam a fényén.

Végül még egy gyors tipp robogószereléshez:

A műanyagelemek közé eső csavarok, szerszámok, apró fémtárgyak visszaszerzésére igen jó szolgálatot tehet egy flexibilis mágnes :)

- prokee -




Szerintünk : : (3/5)
Szerintetek : (5/5)

A bejegyzés trackback címe:

https://autofilia.blog.hu/api/trackback/id/tr47701154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

flegman 2008.11.02. 16:14:34

1-et mondok, teljesen dilettánsként:
Honda Giorno

nekem olyan lesz, ha nagy leszek.

Kifordított kacagány 2008.11.02. 17:38:26

a csirkés rábeszéléshez képest ez már csak sétagalopp lehetett. trabi mikor lesz? lassan itt a tél és kellhet egy fedett robogó is.

loláb 2008.11.02. 17:43:15

Mostanában én is gondolkozok egy hasonló nagykerekő robogó beszerzésén...ugyan nekem van "normális" motorom is, de arra az 5-5 kilométerre, amennyit melóba kell mennem, igazából sajnálom beindítani, meg motorra nem ülök kabát-kesztyű nélkül, ami nyáron elég gáz, robogózni pedig lehet csak sisakban is (igazából persze mindegy taknyolsz 70-nel, ezzel csak magamat verem át). Valaminek mennie kell, mert az ötödik járművet már én is túlzás érzem...

Xebulon 2008.11.02. 18:03:48

Ezek az 50 dugó robogók kb. 5000-10000 km vannak hitelesítve, utána szétesnek. Érdemes inkább letenni az A-s jogsit, és venni egy 250-es, 500-as gépet. Az megy így, és kevesebbet kell szerelni...

Lowtyo 2008.11.02. 18:06:39

flegman: Giornot én is néztem, képen szép, élőben igen pici, meg nem is olasz. Ha ilyesmi, akkor inkább Aprilia Habana.

Kifordított Kacagány:csitt, nőm is olvassa

loláb: robogóval vibrálni a dugóban, szemtelenül élvezetes dolog.

prokee · http://prokee.blog.hu 2008.11.02. 18:12:44

xebulon:
Na ne vicceljünk már, azt az 5-10.000 kilométert te sem gondoltad komolyan.
Plusz, ki mondta, hogy nem akarok szerelni ? :)

dpeti · http://www.ninapartmentsphuket.com 2008.11.02. 18:52:20

ezeknek a motoroknak az ára a gusztustalan miért tudják a távolkeleten 1000 euróért adni a 100-130 köbcentis vadonat uj robogókat?

Charlie Brown 2008.11.02. 19:14:05

Habana nagyon-nagyon műanyag. A scara is az, de sokkal kevésbé kiábrándító módon. Haban tele van retrós "króm" részletekkel, amiről közelről mind kiderül hogy a legkínaibb foncsorozott műanyag.
Nekem is scarabeom volt, amíg 1 (egy) hónapos korában le nem vágta valami megélhetési tetü a lakatjáról egy zárt udvarból, rohadna le mind a két keze... Szerettem, jó kis gép volt, bár olaszosan lezser részletei voltak helyenként.

Azóta is nézegetem a használt kis scarákat, különös tekintettel a gyári 100 köbösre ami kívülről tökugyanolyan mint az ötvenes.
Amivel még szemezek, az a Yamaha Why, nem olasz, de robogóban ők is elég jók.

Z(ita) 2008.11.02. 19:46:31

Én csak dízel robogót vennék.

biker_kolee 2008.11.02. 22:16:11

Én meg kifejezetten poénosan nézek ki egy Yamaha Jog-on mind a 196 centimmel. :))) Szóval valami elfogadható méretű kétkerekű járgeszt kéne nézni... Hátulütője az az 50-eseknek, hogy '10-ben jön rájuk is a rendszám... :\

Acmee 2008.11.06. 12:30:46

rendszám nélküli Gilera Runner 180FXR kell nektek :D

Igaz, 8 körül eszik, ha nem teccik, akkor VX-VXR... Megy mint állat, kasznija ua., mint az 50-é, az alkatrészek robosztusabbak :)

Wadkan 2013.09.09. 00:37:39

@Acmee: Runner 180 fxr-em van :D:D:D kis tuninggal... és tényleg 8 -9 kürül eszik:D de cserébe repül mint a villám ...nincs ellensége robogók közt