Az idei év során hozott össze a jó sorsom az O.CT tuning tulajával. Róluk azt érdemes tudni, hogy leginkább átépített Seatjaikról ismertek. Sokat beszélgettünk Gáborral – és ugyan nem vagyok német spanyol (aka: "semi deutch") autó rajongó -, több autójukat is volt szerencsém kipróbálni az SRT-8 Chryslertől az egyik legelső épített kocsijáig, egy Seat Leonig, aminek aztán elődjét, egy 99-es Cordobát is a kezeim közé kaphattam.
Elég meggyőzően ment a kis autó. A forma, és a beltér nem hagyott ugyan nagy nyomot bennem, de a teljesítmény, és a precíz működés lehengerlő volt. Ütött na.
Régóta töröm már a fejem azon, hogy érdemes lenne az öreg Mazdát kicsit félretenni – egyrészt a már említett átalakítások miatt, másrészt nem illik már napi használatban nyúzni egy ilyen gépet. A párom is rágja már egy ideje a fülemet. Neki nem tetszik a Mazda, többször elhangzott, hogy városban lomhának érzi, öreg, túl nagy, és hasonlók. Már kezdett zsibbadni a fülem, amikor egy este a levelezőlistát bújva Apamackó egy egészen érdekes üzenetet küldött a hálóra.
Eladó egy bizonyos követelmény rendszer szerint igen jó képességű Seat Ibiza. Iszonyatosan jutányos áron.
Lenyomtam a vörös gombot, és gondolkozóba estem. A pénz kemény ügy, hiszen van már házunk, új munkahelyünk, de végül is ki tudjuk passzírozni magunkból. Zakatoltak a fogaskerekek, mint az úttörővasút dízel mozdonya, és örömmel jelentem, az új vas immáron itt áll az udvaron...
Klikkelj, nagyobb lesz a kép.
Beszóltak