Ismét egy magyaros név. Valójában szimplán ragasztópisztoly névre hallgat, de a rotringceruza mintájára mindenki, akitől valaha említeni hallottam, pattexpisztolynak hívja.
Működése rémesen egyszerű, A pisztoly felmelegíti a hátsó felébe dugott (khmmm...) lágy műanyagrudat, a "ravasz" megnyomásával pedig kipréselhetjük az olvadt anyagot a pisztoly csőrén. Ilyenkor az anyag roppant képlékeny, jól tapad, jól formázható - bár utóbbit lehetőleg ne az ujjunkkal végezzük! Nem éget, de kellemetlenül forró.
A pisztollyal gyönyörűen rögzíthetjük a hangszórókábeleket a kalaptartó aljára, vagy a betekert lemezcsavarok "szúrós" végére készíthetünk egy szúrásgátló pamacsot. Alkalmas eltört műanyag elemek "utókezelésére" is, a pillanatragasztóval gyógyított varrat hátuljára rezgéscsillapítóként kenjünk fel vékony réteget a pisztolyból!
Kiváló megoldás bizonyos esetekben különböző műanyagelemek egymáshoz rögzítésére is: nekem a rádió USB-aljzata ezzel kapaszkodik a (nálam nem létező) klímakapcsoló gyári helyére.
Igen szeretik a virágkötők is, a csokrok, asztali díszek, koszorúk összetartására használják. Kedvelt eszköze a modellezőknek is, nem látható helyeken gyakran ezzel fixálják az alkatrészeket. A műanyagrúd kitűnő szigetelőanyag is, így az elektronikában (és persze az autóvillamosságban is!) is közkedvelt.
...és ön használ ilyet? ...és mondja csak, mire?
Beszóltak