...időnként mindenkinek.
Még akkor is, ha az idő szorít, és mihamarabb életre kellene lehelni az autót.
A péntek csütörtök esti váltójavítás azzal ért véget, hogy fáradtan, morcosan próbáltam meg rájönni, miért áll meg határozott koppanással a váltó nyelestengelye.
Bajban vagyunk.
Egy hét múlva indulnunk kell Balatonlellére, az Ágyúgolyófutamra. A benevezett "versenyautó", a Fiat-motoros Tramp azonban jelenleg a garázsban áll, alaposan szétbontva. A motor például az autó elejétől nagyjából egy méterre pihen.
Lomtalanítunk. Azaz megjöttek a színes fémgyűjtők.
Amit eddig elkövettek:
Kíváncsian várom, mivel örvendeztetnek meg még.
A bőrömet féltve: fotó nincs. Komolyan fontolgatom, hogy jövőre felhívom a rendőrség figyelmét: legyenek szívesek erre az időpontra szervezett akciót végezni.
Ti is szeretitek a lomtalanítást?
Adóznék ezzel az írással a kerékpársportnak, amit úgy szeretek, ebben a hónapban az autók mellett van némi aktualitása a témának Tour de France végett, természetesen eme járművek között keresve a közös nevezőt. Sebesség, máris nem kell tovább mennünk. Versenyzés, a kerekekkel rendelkező járműveknél többnyire a minél nagyobb sebesség eléréséről szól. Egy kerékpárosnak a maximális sebesség eléréséhez több feltételnek teljesülnie kell és emellett komoly korlátai is vannak )izomerő, súly, áttétel, légellenállás stb.), ezek növelésével vagy csökkentésével jutottak el a szinte felfoghatatlan sebességi rekordokig.
Porsche 935 1977
Mi, férfiak, elég gyakran lekicsinylően vélekedünk a nők által kedvelt és használt autókról. Magamat nem tartom egy kifejezetten hímsoviniszta disznónak, de be kell ismerjem, hogy az ilyen kis nőcis kacatokat én is megmosolygom.
Bár ezt a kijelentésemet akár múlt időbe is lehetne tenni, ugyanis az előző hétvégén volt szerencsém egy laza kis országjáró túrát tennem egy Toyota Yaris-szal (2006-os, 51 kW, 995 kg), és meglepően kedvező véleményem alakult ki a kocsiról!
Egy ideje gyanakodva figyeltem a típust, lévén Fofó barátunk is egy ilyennel (pontosan egy Yaris Versoval) közlekedik, már-már nirvána közeli állapotban. Egy férfi. Egy kis, női autóban. Na ne mááár!
A megvásárlása óta a második nyarunkat töltjük együtt SAABrinával. A múlt nyáron csak ízelítőt kaphattam abból, milyen is tud lenni egy igazán hűvös ölelés. Amikor megvásároltam, épp mínusz 14 fok volt, így nem igazán zavart a nem működő klíma. Gondoltam nem hűtőszekrényt veszek, hanem autót. Nameg eddig sosem volt klímás autóm. Mikor eljött a nyár, s végre találtam egy kimondottan SAABra szakosodott szimpatikus szerelőt, kissé pénzszűkében voltam, így pár dolog rendberakása és a klíma feltöltésére futotta csak a pénzből. Hűtött is becsülettel, de csak két hétig, aztán szép lassan elszivárgott belőle a gáz, az egyik gumicső végén lévő fémcsatlakozónál. A diagnózis, csőcsere és újra feltöltés. A műveletre kb. húszezer forint kellett, volna. Majd jövőre, mondtam magamnak, szomorúan.
Szegény motorosokat állandóan "megtalálom". Nem szándékosan, nem készakarva, valahogy mindig történik valami... Az alábbi sorokat ismét egy személyes „élmény” ihlette. Remélem mindenki levonja majd a megfelelő következtetést belőle! Egy rövid esetleírás, aztán folytatjuk.
Kedden estefelé, hét óra magasságában két kedves barátommal beszélgettünk egy pest megyei település főútja mellett, a kertkapuban. Épp búcsúzkodtunk, amikor a szokásos üveghangon közeledett egy motoros.
Nem, nem a Római Olimpiával kevertem össze, s nem is egy "ellen Olimpia" nyomaira bukkantan, mint valami összeesküvés elméletet kutató, elvetemült konteo hívő.
Egy korábbi poszthoz vadásztam képeket, kedvenc veteránautómról, gyermekkorom meghatározó autós élményét adó típusáról, az Opel Olimpia Rekord P1-ről. Szóval nem tévelyedtem el, maradtam az autóbuzéria mézes-mázos (rozsdás-olajos) vezérfonala mentén.
Múlt héten azon sopánkodtam, hogy a patent állapotú Robi-55, ami anyósomék garázsából kacsintott rám, nem akart menni. Tettem bele új benzint, kapott új gyertyát, meg csavarhúzót, mégsem pörgött fel. Csavarhúzó az alapjárati keverékcsavar és az alapjárati csavar beállításához kellet. Nem a lemez tankba döfködtem mérgemben, mint Sharon Stone az Elemi ösztönben szexpartnere arcába a jégvágót, de még ez is benne volt a pakliban.
Az első kísérlet vidéki életemben, hogy egy komolyabb beavatkozást kövessek el a Mazdán, sajnos - egyelőre - megfelelő infrastruktúra nélkül. Lássuk miből lesz a cserebogár!
Maradt még egy fél órám. Ez ugyan egy másik blog témája, de kibeleztem a dögöt, kivettem a szívét. Leszereltem a hengerfejet...
...ezt kell felújítani
Az első kísérlet vidéki életemben, hogy egy komolyabb beavatkozást kövessek el a Mazdán, sajnos - egyelőre - megfelelő infrastruktúra nélkül. Lássuk miből lesz a cserebogár!
A karbantartási listám a következő:
- motormosás
- olajcsere
- légszűrő tisztítás
Az első rutin feladat, de gondoltam – ha már ilyen félrement nap lesz – itt az ideje a kísérletezésnek. Motort az ember általában Brigóval tisztít. Ennek literje 500 forint körül van bármelyik multiban. Na, e helyett én más utat választottam. Annak a német diszkontláncnak amelyikben nem akarja a magyar-olasz/olasz-magyar szakács megdugni a szőke „B” kategóriás boltos nénit, szerepel a kínálatában egy 150 Ft-os literes zsíroldó, ráadásul spricnivel. Ezzel toltam le a motort, és igen jó eredménnyel hozta le a tavaszról ottmaradt ganyét.
Az első kísérlet vidéki életemben, hogy egy komolyabb beavatkozást kövessek el a Mazdán, sajnos - egyelőre - megfelelő infrastruktúra nélkül. Lássuk miből lesz a cserebogár!
Végeztem a fűnyírással, itt az ideje levonni a konzekvenciákat, és az új adatok alapján újraprogramozni a nap hátra lévő részét.
Keményen benne vagyunk a délutánban az a legnagyobb baj. Az „eszköz” csődöt mondott, ez a másik. Ha lenne egy rövidebb előtartású, hosszabb szárú kulcsom, az persze megoldás lenne a helyzetre, de ilyenem nincs, és így délután, már nem sok esélyem van beszerezni egy megfelelőt. Igazából a talaj sem ideális – nagyon leejt – és ki kellene biztosítani a donort, hogy biztonsággal tudjak feküdni alatta. Szép halál lenne ugyan, de még nincs itt az ideje...
Az első kísérlet vidéki életemben, hogy egy komolyabb beavatkozást kövessek el a Mazdán, sajnos - egyelőre - megfelelő infrastruktúra nélkül. Lássuk miből lesz a cserebogár!
Ott tartottunk, hogy némi vidéki találékonyság segítségével sikerült kibányászni a donort a régi kusztniból, ahol téli álmát aludta. Most jön az első lépés, le kell venni a kerékanyát. Ehhez ki kell ütni az anyán lévő rögzítő fület, utána pedig egy jókora (esetünkben 37-es) kulccsal le kell lazítani azt. Neki sem érdemes állni egy mezei crova fejjel, hacsak nem akad a kezünk útjába egy méteres „erőkar” is, amit rá tudunk húzni annak a végére, megnövelve ezzel a hatásfokát.
Nekem sajnos egyelőre nincs alkalmas szerszámom, ezért Ulmer haveromtól kértem egyet kölcsön.
Az első kísérlet vidéki életemben, hogy egy komolyabb beavatkozást kövessek el a Mazdán, sajnos - egyelőre - megfelelő infrastruktúra nélkül. Lássuk miből lesz a cserebogár!
...ez pedig különösen. Ott indult a történet, hogy ki kellett szedni a donort ideiglenes fészkéből hogy hozzáférhessek a jobb első kerékhez. Ideiglenes szállásán mintegy 10 centiméter választja el a faltól, etióp vendégmunkásokkal meg nem készültem.
Elsőre kézi erővel próbálkoztam, de semmi. Meg sem moccant. Na, mondom rendben, akkor hívjuk segítségül a gép erejét. Ott a másik 626, majd kihúzom azzal. Ez elsőre egyszerűen hangzott, de volt két komoly feltétel amit teljesíteni kellett.
1.
Többnyire a formák rabja vagyok, talán a kelleténél jobban dőlök be egy- egy eltalált dizájnnak, minden más tényezőt elfeledve. Viszont el kell ismerni, hogy van a történelemben egy olyan jármű, ahol a már említett tulajdonságokat pont fordítva kell kezelnem és értékelnem. Ez a jármű nem más, mint a Willys Jeep, mely puritán egyszerűségével és legendás megbízhatóságával kivívta a II. világháború hőse címet. Közel 400.000 darab készült belőle a háború alatt, amit a szövetségesek szerte szórtak a világban, használva őket a bázisokon és a frontokon egyaránt. Ez a hatalmas szám előre vetítette, hogy ebből maradni fog. Maradt is! Voltak akik elsőként akarták "szocializálni", több kevesebb sikerrel.
.jpg)
Egyszerű, mint a faék!
A második világégés után romokban hevert a fél világ, törvényszerűek voltak azok a próbálkozások melyek a még meglévő, működő szerkezeteket - többnyire hadifelszerelést - felhasználják, hogy az újjáépítést, fejlődést elősegítsék. Igaz volt ez az ipar minden területére, természetesen az autók sem maradhattak ki ebből a fejlődési folyamatból. Európában az akciók végét Németország kipipálása jelentette, ezért jutott bőven Jeep, a leigázott Mercedes, Opel, DKW hazájába is. Helyi viszonyokat felmérve, érdekes és egyedi, az a magán ( Wally Cohn) - feltehetőleg amerikai - próbálkozás, mely egy Jeep és egy Opel Olympia pozitív tulajdonságait összegyúrva, egy szebb Jeep - vagy egy csúnyább - Opel születhessen . Extrém körülmények között kipróbált, kiforrott alváz és hajtáslánc valamint egy kornak megfelelő forma adta az ötletet a "jenkinek". Kissé kisipari módszerekkel de mégis egy hiánypótló jármű készült egy ismeretlen műhelyben. Azért is gondolom így, mivel az úthálózat hiánya - vagy inkább nem léte - akár sikeressé is tehette volna ezt a "hibridet", egy esetleges szériagyártás esetén.
Volt ahol egy kicsit tovább mentek az átalakítással - nem biztos, hogy jobban jártak, a Fülöp-szigeteken is készült egy nagyon áramvonalas Willys a jó ízlés határait feszegetve. A kasztni fő formáit katonai repülőgépek póttartályaiból kialakított elemek határozták meg, kissé kendács, de mindenképp díjazandó.
Willys "Mouse"
Képek: LIFE
Múlt héten feltettünk hét-hét kérdést Lewis Hamiltonról és Jenson Buttonról, plusz egy bónuszkérdést az F-1-ről, és ígértünk értük néhány apróságot. Most eláruljuk a helyes válaszokat, és megtudhatjátok azt is, melyik rokonunk vagy közeli barátunk ígérte a legtöbb sört.
Viccelünk ám, sorsoltunk. Volt miből, pikk-pakk beesett egy nagy rakás, többségében helyes megfejtés. Ezeket egy óriási kalapba borítottuk, és egy saját, Pál névre hallgató polip segítségével kiválasztottuk a nyerteseket.
A pólót és a hátizsákot a Mammutban most megnyílt Vodafone-McLaren-Mercedes bolttól kaptuk, kaptátok, köszönet nekik.
Előrebocsájtanám, valami fatális véletlen folytán Rognork most nem nyert semmit...
Most olvastam Karotta legújabb élménybeszámolóját a hangyásszal kapcsolatban, épp kapóra jött. Jól megérdemelt szabadságomat töltöm, és az estéken elkapja vágy az embert. Beindul a boszorkánykonyha, rotyognak kifelé a gyanús színű léből a gondolatbuborékok...
Olvasván a Totalcaron a BMW hifi kapcsán felmerült kérdéseket, elgondolkodtam. Környezetem ilyenkor már fogja a fejét, hogy jó Isten, mi lesz ebből?! De nyugodtság, nem a prémium hangrendszerekkel kapcsolatban akarok kirobbantani márkafanatikusok közti végeláthatatlan vitát! Egyszerűen beszélgessünk az autós zenehallgatás fontosságáról, illetve esetleges problémáiról. Mert zenét hallgatni jó! De mindegy, hogy hogyan?
Gondoltad volna Bandi, hogy a sárvédő betéted egy nagy szar? Hát nem.
Takaros, precíz kis kocsim van. Nem királykategória, nem presztízs, de még csak nem is Mondeo osztály. Azonban megy, már 140 ezer kilométer óta, megállíthatatlanul, hiba nélkül. És ez nekem tökéletesen elég. Tudom: ha elindulok valahova, biztosan meg is érkezem anélkül, hogy az assistance kártyát kerestem volna a kesztyűtartóban. Azonban most egy kicsit elszomorodtam, mert elég kajak dolgot vettem észre.
Olyan kegyben volt szerencsém a múlt héten, hogy el tudtam menni négy nap szabira a családdal. Keddtől vasárnapig jól kipihenem magam, gondoltam. Persze a tervekhez képest a valóság szokás szerint másként alakult. A változatosság kedvéért most nem négykerekűről fognak olvasni, hanem egy olyan járműről, aminek még kereke sincs, mégis szereltem vagy két napot, hogy jól működjön. De végül jól nem működött, én pedig több időt nem szántam rá. Mert különösebb matek fakultáció nélkül is felrajzolható az az exponenciális görbe, ami a gép állapotát ábrázolja a ráfordított idő függvényében, legnagyobb bánatomra.
Elég régóta csendben vagyok a Félcápával kapcsolatban. Nincs különösebb oka, egyszerűen azért, mert nem történik semmi érdekes, és azért, mert annyi érdekes történik, hogy nem marad időm írni.
Nem ellentmondás, nem. Először is leszögezem, igazán brutál szopás nincs, de még rendkívüli esemény sem. Az autóval a vétel óta folyamatosan járok dolgozni, egyre inkább kezd összeállni, egyre autószerűbb, és egyre luxusautószerűbb.
Ez persze annak eredménye, hogy szép lassan, nyugodtan épül. Megoldódnak a kisebb-nagyobb hibák, lassacskán minden működik. Elmesélem, hogyan jutottunk idáig.
Hol hagytuk abba?
Emlékeztetőül, utoljára itt volt szó az autóról. Az akkor összegyűjtött teendők listája ez volt:
"Alkatrészekre komolyan egyelőre nem kell költenem. A bal futómű javítása nagyjából 25-30 ezer forintból megáll a legrosszabb esetben is, a benzinüzem életre keltéséhez sem kell ennél több. Az olaj- és szűrőcsere is alig lesz ötszámjegyű, az egyetlen kérdéses tétel a blokk elejénél látható olajfolyás. A korróziós nyomok eltüntetésére van két évem a következő vizsgáig, a kőfelverődések és az első lökhárító kozmetikája is csak Tündérem szerint sürgős. A beltér kevésbé fontos extráinak (sminktükör, herefűtés, elektromos deréktámasz) pedig a végtelenségig halasztható terhet jelentenek a szabadidőmre nézve. Ráadásul az ilyesfajta javítgatások kellemes elfoglaltságot jelentenek egy rendes autóbuzinak."
Autót adna el? Venni szeretne? Figyelem, a mai naptól nem fogadják el az okmányirodák a régi típusú adásvételi szerződéseket! Írtunk már erről korábban, kattintson a részletekért!
Azért közöljük ezt az emlékeztetőt, hogy senkit ne érjen meglepetés, ha valami bürokrata unottan söpri félre az átíráshoz elengedhetetlen új adásvételit, és fapofával közli, hogy töltsenek ki egy újat. Persze ma ez a veszély kevés embert fenyeget, ugyanis a közalkalmazottak napja miatt nem sok okmányiroda van nyitva...
Az új, 2010. január 1-től használható gépjármű adás-vételi szerződést itt lehet letölteni.
Jó két hónapja a pubra – magam sem tudom miért pont oda – írtam egy posztot. Arról szólt: egy álmos reggelen, hogyan nulláztam le a jobb első 17"-os alu felnimet, a rajta feszülő Michelin Pilot Sporttal egyetemben. Viszonylag higgadtan kezeltem a helyzetet, gondoltam becsületes honpolgár leszek: rendőrt hívtam, jegyzőkönyveztettem, aztán ugyanezt a karikát végigcsináltam a Magyar Közútkezelő Kht. illetékes üzemmérnökségénél is. Mindenki nagyon segítőkész volt, már majdnem el is hittem, hogy a bürokráciáról és szívásról szóló történetek, csak afféle városi legendák. Mosolyogva váltunk el egymásról, és én nem aggódtam, 30 napon belüli választ írt elő az eljárási rend...
A boxer motor jó dolog. Finom kiegyensúlyozott járásával, nyomatékosságával, valami nemesebb dolognak tűnt mindíg is. A motorkerékpár gyártásban is jó régóta létezik ez a konstrukció.
Aki nem szeretne motortörténeti, mélyen szántó irományt olvasni kérem, az se tántorodjon el! Most F.Sándor szavaival élve csak átismételjük a törzsanyagot - az újszülöttek, újat tanulnak - és a végén mosolygunk egy jót!
Ahogy tegnap, úgy ma is kérdezünk, és ajándékot adunk.
Írtunk már az első magyarországi Vodafone McLaren-Mercedes bolt megnyitása apropóján indított Lewis Hamilton és Jenson Button hasonmásversenyről, tegnap pedig Hamiltonról tettünk fel kérdéseket egy pólóért.
Ugyanezen alkalomból most egy hátizsákkal szeretnénk megajándékozni valakit. Jenson Buttonra vonatkozó hét kérdésre várunk hét helyes választ, a beküldők közül egyvalakinek pedig egy eredeti Vodafone McLaren-Mercedes hátizsákot adunk, az első magyarországi Vodafone McLaren-Mercedes shop segítségével.
Volt nekem egy postom múlt héten a Citroennel kapcsolatban. Fejtegetni próbáltam a formát és a jelleget, de akkor – hirtelen elkövetett merénylet hevében – kicsit szegényesre jött a magyarázat. Sokat gondolkodtam azon, hogyan is lehet szofisztikáltabban kifejezni a márkával kapcsolatos érzelmeimet.
Aztán arra jutottam, hogy a legjobb hasonlat talán az, ha arra felé evezek, hogy számomra a Citroen művek munkássága olyan, mint egy kosztümös film. Barokkos, megpróbál lenyűgözni, rengeteg apró részlet, és egy magától a tárgytól – autó – idegen elegancia. (Valószínűleg annyi a titok, hogy számomra az autó nem ez. Fontos adalék, hogy teljes idegrendszerem idegenkedik magától a francia néptől is.) Szóval megpróbál térde ejteni a finomságával, a valószerűtlen szépségével, és a teljesen szürreális technikai megoldásaival, és ez lesz a veszte...
Nem gondoltam volna, hogy a Citroen héten komolyabb meglepetések érhetnek, de - miközben információk után kutattam a Wankel történelem kivágott jeleneteit taglaló sorozat (1) (2) befejező (holnap) "Citromhét ráadás" poszthoz - megdöbbenésemre az angol Citroen közösség oldalán találtam meg az eddigi legjobb leírást a Wankel motorok törzsfejlődéséről – és itt most a nagybetűs őstörténetről beszélünk. Úgy gondoltam, hogy megfelelő finálé lenne a bolygódugattyús műhelypolc kisöprésének lezárására. Ezt szeretném most megosztani veletek.
A régi időkben a technológia fejlesztésének elsődleges célja az állati, és főképp az emberi izomerő kiváltása volt.
A legkorábbi gépek a szél, vagy a víz energiáját hasznosították, majd a gőzgép következett, és csak az elmúlt két évszázadban jelent meg a belső égésű motor. A gőzgépek és belső égésű motorok során a fő cél a mozgási energia forgó mozgássá alakítása, mert egyszerűen ez a legpraktikusabb kimeneti mozgás, ami a legtöbb módon közvetíthető.
Írtunk már az első magyarországi Vodafone-McLaren-Mercedes bolt megnyitása apropóján indított Lewis Hamilton és Jenson Button hasonmásversenyről.
Szintén ennek apropóján most egy pólóval szeretnénk megajándékozni valakit. Lewis Hamiltonra vonatkozó hét kérdésre várunk hét helyes választ, a beküldők közül egyvalakinek pedig egy eredeti Vodafone-McLaren-Mercedes csapatpólót adunk, az első magyarországi Vodafone-McLaren-Mercedes shop segítségével.
(Persze ha nem ismered eléggé Hamiltont, de a kisujjadban van Button élete, akkor holnap ilyenkor is várunk, egy Vodafone-McLaren-Mercedes hátizsákért...)
A futballt lehet szeretni, és nem szeretni. Mostanság eléggé megosztja a családokat, a baráti társaságokat a jeles világesemény. Ráteszünk egy lapáttal, kapcsolódva a focivébéhez, megnézzük, hogy milyen közlekedési állapotok vannak ebben a titokzatos országban.
Emlékszem amikor legelőször láttam életemben BX-et, a hölgy, akié volt épp indult vele. Már első ránézésre is egy igazán meghökkentő autó volt, cirka úgy nézett ki a Ladák és Skodák közt, mint ha egy űrhajó szállt volna le közéjük és akkor egyszer csak ez az űrjárműnek tűnő tárgy el kezdett emelkedni.
Beszóltak