Véleménye mindenkinek van róla, a legtöbbeknek tapasztalata is. Hogy pozitív, vagy negatív, az vérmérséklettől, igényektől függő.
Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy ennél kevesebből autót építeni nem lehetetlen ugyan, de nagyon nehéz.
Mégis itt egy példa, igaz, házon belül, és ezt is Swiftnek hívják.
Minek nevezzelek ?
A Suzuki négy- vagy ötkarakteres (dízelnél hat) kódokkal jelöli a típusait. Az első egy vagy két karakter jelöli a "bódét", az utolsó három (esetleg négy) pedig a motort. Utóbbi első karaktere a hengerek számát, második kettő a hengerűrtartalmat jelöli, persze kerekítve. A dízelmotorokat egyszerűen a végére biggyesztett D-vel jelölik.
Néhány példa:
SA - Swift -89 (SA310, SA413)
SF - Swift 89-03 (SF310, SF413, SF416)
RS - Swift 05- (RS413, RS413D, RS415, RS416)MA - Maruti (MA308)
RW - SX4 (RW415, RW416, RW416D, RW419D)
Igaz, kicsivel idősebb. SA310 névre hallgat, 1984-89 között készült.
Borzalmasan, közhelyesen japán, értve ezalatt a korszak (1986) stílusát. Tessék csak rápillantani a műszerfalra:
Kocka kocka hátán, szép zöld megvilágítás, húzogatós fűtésszabályzók, és amiért a szakrajztanárom visszaadná a diplomáját, a megvalósult téridő-anomália, a vonalzóval rajzolt kormány.
Klasszikus minimálműszerfal, na ! A Robur egy kicsivel kevesebből adta ezt elő, de az ugye nagyjából 25 évvel ezelőtt volt :)
Analóg, Dialóg...
Nálunk a digitális műszerfalat leginkább a Tipo-Tempra családból ismerjük. Ettől a legtöbben rögtön utálják is, mondván, nem áttekinthető, de legalább nem is megbízható. Pedig azóta páran már bemutatták, lehet ezt jól is - lásd Twingo vagy Yaris. Mégis úgy fest, hogy a digitműszerfalak igen nehezen törnek utat maguknak.
Pedig idejük az volt, a Swift SA is készült digitális műszeregységgel. Fotót azt nem, de rajzot kerítettem róla, próbáljátok meg elképzelni.
A Szent Zöld Kvarcóra későbbi találmány, itt még ilyen evilági hívságokkal nem szórakoztatták a népet. A kormány jobb oldalára rakott abllaktörlőkapcsoló sem volt evidens, tessék csak megnézni a műszeregység jobb szélén lévő kapcsolókat !
A gép GL kivitel, hogy ez pontosan mit jelent, nem sikerült kideríteni - valószínűleg amúgy is piaconként eltérő. Viszont nem lehetett mezítlábas, hiszen néhány meglepő finomságot tartalmaz - 5 sebességes váltó (1986, egyliteres kisautó, csókolom!), hátsó ablaktörlő-mosó...
...és persze japán autóba kell értelmetlen elektromos extra is - csomagtérnyitó gomb. Illetve, nyitó-záró. Nem is értem igazából, kipróbálni elfelejtettem, de a felirat tanúsága szerint lock is, unlock is, tehát nem a klasszikus "felpattintós" japán iskola követője.
Aztán vannak itt deLuxe kivitelhez illő sítluselemek is. Rögtön figyelmetekbe ajánlom az oldalsó díszléceket, piros csíkkal, mint Golféknál a GTD-n. Az ajtón és a tankajtón áthaladó két, furcsazöld színű (egy volt kollégám esküszik rá, hogy ez volt a Felicia forgalmijába írva) csík nem fénytörés, azok is valamiféle stíluselemek, föstve barátom, föstve...
...mint ahogyan a típusfelirat is. Legalábbis a Swift, merthogy a többi meg műanyag. Ki érti ezt ? :)
Rendelhető volt a gép gyári rádióval. Opcióként létezett sztereó rádió is, de csak egyetlen hangszóróhellyel. Dobozos naprahorpadós Videoton a kalaptartóra, köszi :)
Műszakilag igen nehezen értékelhető, összegezhető az autó. Egyrészt van benne egy (akkor) meglehetősen korszerű motor. Az unalomig ismert 1.3-as egy hengerrel kurtított verziója. Annak a motornak, amely egy 16V hengerfejjel és hengerenkénti injektorral-gyújtással megtoldva hozta az EuroIII-at... Hozzá illő ötsebességes váltó, öntöttvas lengőkaros, McPherson-felfüggesztés. Hátul meg...
Igazából az egész post ezért íródott, na. Ennél egyszerűbb hátsó felfüggesztést talán csak talicskán, kézikocsin láthatunk. Első nekifutásra azt hittem, valami kiesett, hiányzik, vagy szétszedték.
De nem, ez így ennyi, kész. Hosszanti laprugó rugólap. Egy, oldalanként. Sokáig csodálkoztunk...
Skizofrénia
Gondolnád, hogy az ikonná vált 'kocka' Swift GTI valójában ugyanez az autó ?
Bizony, bizony, SA413 néven, háromajtós bódéval. Bővebben a Totalcar összehasonlító tesztjében.
Korához képest egyébként meglepően egyben van a gép. A lámpa például full eredeti, mégsem látszik rajta a korabeli japánokra, vagy hogy konszernen belül maradjunk a Marutikra jellemző iszonyatos mattulás.
Nem mondhatni, hogy nem rozsdásodik, mindenesetre nem jobban, mint egy 22 éves autónál az normális lenne. A beltér is többé-kevésbé egészséges, csak a használat látszik rajta. Elektromosan, talán mondanom sem kell, hibátlan. Szűrők és az olaj cseréjén kívül most éppen egy fékbetétet igényelt, ezen kívül karbantartásmentes.
Azért, ha ezt a képet megnézzük, látszik, hogy valami nem teljesen gömybölyű. A (menetirány szerinti) jobb oldal valahogy mintha megrogyott volna. Úgy fest, mintha megcsavarodott volna a bódé - talán mégsem örökéletű ez az autó sem. :)
Mindenkitől elnézést kérek a képek minőségéért, de telefonnal készült, elég szerencsétlen fényviszonyok közepette...
Beszóltak