Az alábbi történet eMail-ben jutott el hozzám, egy magát megnevezni nem kívánt személytől kaptam. Gondoltam gyorsan lecsapok rá és posztot rittyentek belőle, mielőtt más megtenné.

Idõpont: április 19. délelõtt valamikor
Helyszín: Budapest, Egér út, Shell kút

Elvittem az autót szerelõhöz, h nézzék át, megnéztük a kerekeket is ...stb.
Jövök visszafelé, gondoltam le is mosom, meg akkor már kap egy tank üzemanyagot is.

Állok a sorban a kútnál, jön egy kislány, valami kikent kifent cabrióval, elõttem áll a sorban a pénztárnál. Látszólag valamilyen okból zaklatott, de én nem nagyon voltam képben a kábulattól, amit a parfümje okozott, amit biztos egy dézsából magára borított.

Szóval jön õ a kutashoz:
Csaj: Hali, egy autópálya matricát lécci
Kutas: Milyet?
Csaj: Ccc... Nem tom. hány napos van?
Kutas: Ilyen-meg ilyen.
Csaj: Ilyen jó lesz.
Kutas: Ok, rendszám?
Csaj: Most szívatsz?
Kutas: Nem, ha pályamatricát akarsz venni, nekem kell a rendszám.
erre õ: Jól van, de erre még lehet hogy rá**sztok! (bocs a szavakért,
de ezt mondta  a kislány) - Azzal kirohant.

Nézzük a kutassal, hogy mit csinál, mert eltûnt a kocsija mögött.
Kb. 3 perc múlva visszajött, letette a hátsó rendszámtábláját az asztalra, és közölte a pultossal, h ilyen még vele nem történt, letört a körme, és a barátja már úton van, mert nem tud így vezetni miféle eljárás ez?
Kutas: Nem kellett volna behozni, elég lett volna ha bemondod.
Erre a csaj: "Úúú igen,?"
Jött is a csaj pasija pár perc múlva egy jó nagy mercivel, bement, megkérdezte mi történt, elmondták neki, és a kutassal egymást támogatták a röhögéstõl.

Jó fej volt, na.

Azt hiszem, ha a jövõben pályamatricát veszek, ez mindig eszembe fog jutni! Csak el ne röhögjem magam vásárlás közben!