Az Uranium Brothers lassan világhírű csapata Vasárnap Velencére indult, amikor Nukleon brada utcájából kifordulva Molekula tesó vihogva közölte, hogy „most azonnal álljunk meg”. Nyerítve zuhantak ki a kocsiból...

Igazából az történt, hogy Lowtyóhoz tartottam felmarkolni őt, amikor elmentem egy fehér Corvette mellett. Ismertem már az autót, korábbi tulaja féltve őrizte – egy Pontiac Grand Prix után váltott a Vette-re. Aztán kijött az új GT-R (még több szép kép) és hófehérkének mennie kellett.

Biztosan nem ezt a sorsot szánták neki, bár egyenlőre visszafogott módosításokat végzet követett el a tulaj a kocsin. Megpróbálom fokozatosan adagolni.

Ha megpillantja az ember igazából egy szép gyári autó...

...de ha jobban szemrevételezzük rájövünk, hogy egy valódi „sleeper”-rel van dolgunk. Figyeljük csak meg az apró aerodinamikai módosításokat amelyek jelentős többletteljesítményhez juttatják a szörnyet! Ezen varázselemek nem mellesleg kihasználva a föld mágneses terének a tempóval összefüggő görbületét, segítenek leválasztani a káros áramlásleválásokat.

Aztán megálltam vele szemben. Lassan a szívem is. Ekkor szembesültem a ragasztópisztollyal installált kínai Corvette jelvénnyel a gyári felirat közepébe ragasztva. Büszke tulaj.

Aztán Tiborommal egyszerre nyerítettünk fel! Szkoppióóó!!! – vagy rák, vagy miaf@sz.

Ekkor már kezdtünk teljes eufóriába kerülni, lepergett előttem a klipp, ahogy a laza tulaj bevágja magát a kocsiba, böfög pár laza mondatot mint Grandmasta Pete, oszt elporzik.

Felötlött a Vette karakteres segge...

...aztán lejöttem az utazásról, ez, ez, ezbammeg mekkora eke. Piros öntapitapétatunning...

...újabb zen fázisba zuhantunk.

Forgott velünk a világ, pörögve egymás után kapálózva suhantunk a mély felé a magyar ugar iszapos hétköznapi valóságában, és ekkor egy panel lépcsőházában találtuk magunkat. Kit is keresünk?

Ah, yes. Mr. Vette