A tegnapi villámpostban kaptunk a kommentekben egy videót (kösz, yeti!), amely elvezetette a New Scientist egy érdekes cikkéhez. Megvilágítják egy egyszerű kísérletben, hogyan és miért keletkeznek az érthetetlen torlódások.

A minden ok nélkül meg-megálló és újrainduló forgalom az egyik legfőbb oka a közlekedésben jelentkező frusztrációnak. Néhány japán kutató egy egyszerű kísérlet segítségével bemutatta a jelenséget egy kör alakú tesztpályán.

A több, mint 15 éve ismert, úgynevezett Shockwawe (lökéshullám) -teória azt mutatja be, hogy a semmiből előbukkanó forgalmi dugók általában egyetlen szimpla lassításból keletkeznek.

Miután az elöl haladó fékez, a mögötte lévő is erre kényszerül, és ez, mint egy lökéshullám terjed hátrafelé a sorban. Az elméletet többször modellezték már számítógéppel, és az eredmény feltűnően hasonlított a való életben látható eseményekre. Most először fordult elő azonban, hogy ezt élőben is kipróbálták.

Japán egyetemi kutatók kijelöltek egy egysávos, 230 méter hosszú, kör alakú tesztpályát, és 22 autót eresztettek rá. A sofőröket arra kérték, körözzenek folyamatosan 30 km/h sebességgel. A forgalom eleinte folyamatosan áramlott, ám a követési távolságok folyamatos változása lelassította a forgalmat. Egészen addig, amíg egyes autóknak teljesen meg kellett állniuk.

A torlódás lökéshullám-szerűen terjedt a forgalomban. Mire a sor elején lévő autó végre el tudott indulni, a sor végére máris érkezett egy újabb. A dugó nagyjából 20km/h sebességgel vándorolt hátrafelé - ez megegyezik azzal, amit a való életben figyeltek meg a kutatók - mondta el Juki Szugijama, a Nagoja egyetem összetett rendszerekkel foglalkozó tanszékének fizikusa.

"Bár a mi kísérletünk egészen kicsi volt, nem különbözött attól, amit nagyban az autópályákon láthatunk" - mondta el a New Scientistnek.

Mindenesetre kiderült, könnyen szimulálhatóak a forgalmi dugók, amely fontos lehet a kutatóknak, ha kezelni vagy megelőzni akarják a jelenséget.

"Érdekes volna megismerni, milyen következtetésre jutottak a japán kutatók a kísérlet nyomán" - mondta Tim Rees, a TRL, egy angliai közlekedési kutatócégtől. "Úgy tűnik, a kiváltó ok lehetett egy nyugtalanabb sofőr, vagy a kör egy olyan pontja, ahol kisebb lehetett a pálya áteresztőképessége."

A közlekedési dugók elemzése hasznosabb lehet a pszichológia számára, mint bármi más. "Ha a kísérletet robotokkal végezték volna egy tökéletes körben, semmiféle forgalomlassulás nem következett volna be. Emberi hiba szükséges ahhoz, hogy dugók jelentkezzenek." - tette hozzá Rees.

Rees csapata a TRL-nél a közlekedés áramlásának részletesebb modelljlén dolgoznak, hogy minimalizálják a közlekedési dugók kialakulásának esélyeit. Egy javasolt megoldásukat már tesztelik a London melletti M25-s úton, ahol a sebességhatár ideiglenes csökkentésével kísérleteznek.

(New Scientist, 2008. március 4)