Elmúlt már egy éve is, hogy SAABrinát megvettem. Természetesen benzinvérű barátoknak illik megmutatni a szerzemény, így pár héttel a vétel után Tibor barátomhoz is eljutottam végre. A vételár ismeretében ő férfiasan megvallva kicsit rosszabbra számított, vallotta be a próbaút után.

Persze ő ott volt velem, megtébolyulásomkor is mikor az Opel Olimpiát mentem el "megnézni" és vittem haza lábon. Ismer eléggé, nem csodálkozik rajtam ha veszek valamit. De ekkor én kaptam tőle egy nagyon kedves, és találó ajándékot.

Kis fekete csomagot nyomott a kezembe, egy "Boldog születésnapot" jókívánság kíséretében. A születésnapon valóban arra az időszakra esett. Kezembe fogtam a kis fekete lapos dobozkát és gyermeki kíváncsisággal kinyitottam.

A dobozban egy szépen díszített bicska lapult, Tibor pegig bíztatott, vegyem csak ki és fordítsam meg. Na lássuk a medvét, gondoltam és szót fogadtam.

A meglepetésem határtalan volt. A bicskán a jól ismer Griffmadaras címer volt, a címerben felül SAAB, alul Technology felirattal, mindenfelé ősi, kigyóként tekergő skandináv motívumokkal. Mivel én alig jutottam szóhoz, barátom nyugodtan elmesélhette, hogy a bicska története a következő:

A Grippenek átadásakor a svédek kis repi kedvességként a magyar delegáció tagjainak egy-egy ilyen bicskát ajándékoztak. A legenda szerint a bicska pegélyének anyaga megegyezik a vadászgép gázturbinájának a tengelyében alakalmazott anyaggal. Még ha ez esetleg nem is teljesen valós adat akkor is lenyűgözően kimunkált csodás ajándékot kaptam. Az, hogy Tibor barátomhoz hogyan került?

Talán a leköszönő hadügyminiszterünk, vagy valamelyik szárnysegédje keveselte a repi csomagot és adta valkinek tovább, vagy valaki simán elhagyta? Netán egy a békés estén egy matróz hátában felejtette, s így került a végén hozzám? Ezt én nem tudom, kérem kapcsolja ki!