Gondoltad volna Bandi, hogy a sárvédő betéted egy nagy szar? Hát nem.

Takaros, precíz kis kocsim van. Nem királykategória, nem presztízs, de még csak nem is Mondeo osztály. Azonban megy, már 140 ezer kilométer óta, megállíthatatlanul, hiba nélkül. És ez nekem tökéletesen elég. Tudom: ha elindulok valahova, biztosan meg is érkezem anélkül, hogy az assistance kártyát kerestem volna a kesztyűtartóban. Azonban most egy kicsit elszomorodtam, mert elég kajak dolgot vettem észre.

Az történt ugyanis, hogy kinőtt egy szál gaz a bal első sárvédő tövéből, a küszöbnél. Beszálláskor, amikor kinyitom az ajtót, látszik a sárvédő éle, ahogy az A oszlophoz van rögzítve, persze csavarozva. Kis hézag van az oszlop és a sávédő lemez között, na ott kukucskált ki az élő szövet a fém vázon a napfényre. Ahogy szokott lenni, csak jópár héttel később volt időm utána nézni a dolognak. Szerencsére a biodiverzitás nem indult meg, nem fűkaszával kellett kezdeni az autószerelést.

Lekaptam a bal első kereket, majd nekifeszültem mind a százharminckét műanyag bolhának, amik a sárvédő betétet a helyén tartották. Szerencsére csak egyet sikerült tönkrevágnom, azt amelyiket először próbáltam kiszedni. Hát Istenem, valahogy rá kellett jönnöm, hogyan működik! Nem leszek nagyképű, elárulom, hogy az életben soha nem szedtem még ki sárvédő betétet. Sőt, soha egyetlen autómban sem volt sárvédő betét. Fura is lett volna, például az egyes Golf GTI 205-ös gumijai fölé még egy ilyen szakadék lemezt fölrakni, mikor amúgy is beleért a sárvédőívbe a gumi, ha kettőnél több ember ült benne. Előre jutott sportfutómű, hátra már nem. Csak flex. Fiatalság-bolondság!

Szóval ahogy egy bolhaáldozatot követően kiemeltem a sáárvédő betétet, még egyszer mondom, sárvédő betétet, a következő kép tárult elém:

Talán nem nagy elvárás egy sárvédő betéttől, hogy védje a sártól a belső üregeket, lemezhajlatokat. Hiszen, ahol megül a sár, ott tartós a nedvesség, garantált a rohadás. Miután kisírtam magam, és eltávolítottam az összes betömörödött sarat, porszívó és műanyag drót segítségével, feltárult előttem a kasztni a maga eredeti valójában. Szerencsére sehol nem láttam sérülést, még a festés sem volt lekopva, vagy felhólyagosodva. Mindenesetre kapott ecsettel trafóolajat, és ha már levettem a betétet, hát a többi lemez illesztését is bekentem, ami elérhető volt. Nekem a trafóolaj bevált. Igaz veszélyes anyag, de ésszel használva szerintem tökéletes "galvanizáló". Felkúszik a felületre, beletapad a finom por, és az életben soha nem éri a lemezt nedvesség. Én az egész kocsi alját lekentem, még három éves korában. Semmit nem károsított, sem az alvázvédőt, se mást. Nem akarok mindenkit arra buzdítani, hogy rohanjon trafóolajért, sőt. Mint mondtam, veszélyes anyag, körültekintően kell használni.

Végül visszaszenvedtem a műanyag betétet a helyére, és tüzetes szemrevételezés után észrevettem, hogy a kerék mögött egy ponton nem illeszkedik rendesen a lemez sárvédővel. Áhhá! Szóval itt jutott be a trutyi, ki tudja mióta, a védendő helyekre. Előkerült hamar a sziloplasztos tubus is meg a pisztoly. Egy diónyi tömítőanyagot az ujjamra nyomtam, és bekentem a pici rést. Nem tudom mennyire lesz tartós, mert hát nem egy gyári technológiáról van szó, de talán megteszi.

Nekem még hátra van a jobb oldal, most sajnos nem jutott rá időm. De ott sem készülök jobb fogadtatásra. Javaslom, hogy akinek van ilyen betét a kocsijában, nézzen utána, hogy minden rendben van-e! Igaz, a sár bejutása csak hosszabb távon érezteti hatását, mikor már lehet, hogy az utánunk következő harmadik tulajdonos használja az autót, de egy tisztességes tulajtól elvárás lehet a gondosabb hozzáállás. És mi van, ha mégsem adjuk el az autót? Tartsanak karban!