Szegény motorosokat állandóan "megtalálom". Nem szándékosan, nem készakarva, valahogy mindig történik valami... Az alábbi sorokat ismét egy személyes „élmény” ihlette. Remélem mindenki levonja majd a megfelelő következtetést belőle! Egy rövid esetleírás, aztán folytatjuk.
Kedden estefelé, hét óra magasságában két kedves barátommal beszélgettünk egy pest megyei település főútja mellett, a kertkapuban. Épp búcsúzkodtunk, amikor a szokásos üveghangon közeledett egy motoros. Pont odakaptuk a fejünket, amikor lecsúszott a kanyar külső íve felé, majd a poros részen megcsúszva nekihajtott az útpadkának. A padka durván három méter magasba dobta a gyorsasági motorkerékpárt, a lovasával együtt. Innentől lassított felvételt láttunk... Motor lecsapódott a földre, bucskázva, pattogva csúszott a ház előtt álló autóm felé, utasa fejjel előre, hason csúszva tartott egy elég kilátástalan kimenetelű ütközés irányába, egy zártszelvényből hegesztett kerékpártámasz felé. Por és csönd. Dermedt csönd. Ember nem mozdul. Ruházata mindössze egy rövidnadrág, és egy pár szétszóródott papucs. Emberünk nem mozdul, fekszik a földön egy elég kitekert, magzati pózban. Telefon, 104, mentőt azonnal! Kötelező kérdések, ki vagyok, honnan, mi történt. Rövid magyarázat, oké, mentő úton. Eközben cimbi már vizsgálja a srácot, hogy él-e még, gerince, feje tört-e. Szájából, füléből folyik a vér. Nem jó jel, nagyon nem! Mégis megmozdul. Hál’Isten! Becsapódást követő harmadik percben. Maradj fekve, ne mozogj, jön a mentő! Közben az egyik szemtanú, egy hölgy jön oda, próbálja csendes szavakkal nyugtatni, vigasztalni. Zsebkendővel törölgeti róla a vért. Emberünk, mikor kicsit megfordul, láthatóvá teszi sérüléseit. Iszonyú! A felsőtestén szinte csak az égett hús, bőr csak nyomokban. De a feje! Azon a csíkon, ahol csúszott, eltűnt a fejbőre a hajával együtt. Mindenhol vér. Megjönnek a rendőrök. Elkezdik a szokásos rutinfeladataikat. Nyolcadik perc. Megjön a mentő. Elég gyorsan, szerencsére! Felnyalábolják emberünket, aki nem akar kórházba menni. Érdekes hozzáállás. Azért beszáll a mentőbe, elkezdik az ellátását. Én megkérdem a rendőröket, hogy van-e még szükség ránk, mert ha nem, akkor lépnénk. Köszönik az együttműködést, menjünk nyugodtan.
Képeket szándékosan nem tettem be, mert a múltkori post kapcsán többen sérelmezték ennek szenzációhajhász mivoltát. Részemről inkább a mondandóm nyomatékosítását, szemléltetését szolgálják a csatolmányok, de a látott sérülések annyira felkavaróak voltak, hogy most inkább tényleg elhagytam őket.
Eddig a tények. Aztán következnek a saját benyomásaim az esettel kapcsolatban.
Emberünk egy durván 50-es éveit taposó férfi, szemre ittas állapotban. Mifelénk még mindig azt tanítják, hogy ittasan nem ülünk sem autóba, sem nyeregbe, de úgy látszik valahol máshogy oktatnak. Aztán semmilyen olyan ruházatot nem viselt, ami nyomokban egyáltalán utcai ruházatnak minősülne, nemhogy motorozáshoz valónak. Ezen a meleg nyári napon elhiszem, hogy senki nem akarja vastag bőrbe burkolni a habtestét, de hogy egy nyomorult bukósisakra sem futotta, az tényleg agyrém! Ráadásul puhatestűként el kéne végre fogadni, hogy igen is be kell burkolnunk a testünket, mert mint a mellékelt ábra is mutatja, a homo sapiens sokkal jobban kopik, mint a motoros dzseki. A sérüléseket elnézve tényleg hihetetlen, hogy túlélte! Mondjuk van erre egy mondás, miszerint Isten védi a részegeket, és a hülyéket. A csillagok ilyetén szerencsés együttállása viszont ritka, mint az olcsó benzin.
Aztán emberünk lakott területen belül bőven a megengedett sebesség felett közlekedett. Vajon hova siet valaki egy szál alsógatyában? Ráadásul a kanyar ívének el nem találásából kiindulva nem hiszem, hogy túl nagy rutinja lett volna egy ilyen gyorsasági motorkerékpár megüléséhez. Nem kérdeztem a rendőröket, de van rá egy rekesz söröm, hogy nem volt nagymotorra jogsija! Persze ez lehet az én rosszindulatom is csupán, de vállalom.
A másik elgondolkodtató dolog, hogy a járdára becsapódó motorkerékpár elsodorhatott volna gyalogosokat is. Akik a nyári alkonyban sétálgatnak fagyit nyalva, mit sem sejtve. Szép kilátások, nemde?
Az én szememben egyszerűen felelőtlen hülye az ilyen! Nem tartom magam egy antiszociális alkatnak, de az ilyeneket, ha túlélik a balesetet, még meg is büntetném kegyetlen módon. Persze kérdés, hogy egy bejelentett munkahellyel, vezetői engedéllyel nem rendelkező embert hogyan akarunk megbüntetni? Van-e értelme? Vagy mint oktalan gyermeknek, nincs rálátása saját tetteinek súlyára? Mert hagyni nem hagyhatjuk ezeket a normálatlanokat a többi ember közt közlekedni!
Kérdem a kedves olvasókat, hogy Önök szerint nem felelőtlenség így közlekedni?
Mit tennének, mit gondolnának megoldásnak?
És tisztelettel kérek mindenkit a kulturált hangvételű hozzászólások megfogalmazására!
Mindenkinek balesetmentes közlekedést kívánok!
Beszóltak