Mi, férfiak, elég gyakran lekicsinylően vélekedünk a nők által kedvelt és használt autókról. Magamat nem tartom egy kifejezetten hímsoviniszta disznónak, de be kell ismerjem, hogy az ilyen kis nőcis kacatokat én is megmosolygom.
Bár ezt a kijelentésemet akár múlt időbe is lehetne tenni, ugyanis az előző hétvégén volt szerencsém egy laza kis országjáró túrát tennem egy Toyota Yaris-szal (2006-os, 51 kW, 995 kg), és meglepően kedvező véleményem alakult ki a kocsiról!
Egy ideje gyanakodva figyeltem a típust, lévén Fofó barátunk is egy ilyennel (pontosan egy Yaris Versoval) közlekedik, már-már nirvána közeli állapotban. Egy férfi. Egy kis, női autóban. Na ne mááár!

Fofo69 jelenti a Versoból:

Hmm igen, nirvána közeli állapotban, kitűnő hasonlat a Yaris Verso nyújtotta örömök összefoglalására. Bár én ezt a típust nem érzem annyira nőcisnek, tény és való nem egy muscle car. Ettől függetlenül ez az autó 10 éve szolgál mindenféle hiba nélkül, sokszor vitatott formavilága pedig a lehető legpraktikusabb kihasználtságot nyújtja a családnak. Igen a külalak, hát emiatt tudják csak ezt a masinát bántani, pedig annak idején az alakja ami megfogott és a döntést elősegítette. A mai napig tetszik, természetesen simítják az érzelmeket azok az adatok (fogyasztás: 5 liter/100 km, 2,3 köbméter rakodótér) amit ez a kis puttonyos fel tud mutatni. Szeretem mert, magasan ülök benne, mert patent rajta minden, mert a kutya a padlón fekszik, mert mert mert... Nagyon eltalált családi autó - mini egyterű -, talán nem is a mérete, hanem a kombis hátulja ami határozottan kiszakítja a női autók sorából, remélem nem csak én érzem így. Ösztönös volt a választás.

Pedig de! Meglepődtem magam is, hogy némi állítgatás után milyen kényelmesen elférek. Pedig nem kifejezetten olyan az alkatom, mint a célközönségnek (184 cm, 110 kg)! Magam mögé beülve is valószínűleg kibírtam volna egy két-háromszáz km-es távot. Ami még ebben a dög nagy melegben sem fárasztó, hiszen van légkondicionáló. Ezzel hamar el is értük az autó Achilles-sarkát! Mert ez a pici, egy literes motor alig képes mozgásra bírni a mégoly pöttöm kasztnit. Bekapcsolt klímával ne is próbálkozzunk nemhogy előzéssel, de még egy két százalékosnál nagyobb emelkedővel se! Ilyen helyzetekben kéretik kikapcsolni az A/C gombot, és visszakapcsolni legalább egy sebességi fokozatot. Különben krónikus útakadály képében fogunk manifesztálódni a többi autós szemében. Ami a mai elmebeteg állapotok tükrében nem garantál tartós egészségkárosodástól mentes, hosszú életet. Egyébként a Kreszben meghatározott legnagyobb sebességgel elég szépen halad, bár a fogyasztáson látszik, hogy ilyenkor már nagyon magas fordulaton forog a motor. A tulajdonos által eddig tartott 5.8 literes átlagfogyasztást sikerült is feltornásznom jó másfél literrel. De ezt régóta tudjuk, több ezren megírták már előttem, hogy kis motorból csak ilyen áron lehet némi dinamizmust (hahaha!) kicsikarni.

Cserébe a váltó japánosan precíz, számomra meglepő módon a hátramenet is egész jól kapcsolható (jobbra hátra, mint a Fordomon, csak itt elsőre is megvan). Amúgy is kézre esik, könnyen jár. A kuplung viszont nekem túl puha és rövid úton fog. Ha már puhaság, akkor az a kormányzásnak is kijutott, egy erős szervo személyében. Parkoláskor, kis női kezeknek biztos ideális, de engem zavart az úttal való kapcsolat teljes hiánya. Azonban a volán tökéletes méretű és fogású, az igényesek kedvéért szépen bőrözött is. Jó pont a kormányküllőről vezérelhető rádió.

Az autós újságírók új keletű vesszőparipája itt is felüti rút fejét, a kemény, kopogós műszerfal és ajtókárpitok személyében. Amit mindig mosolyogva konstatálok, ugyanis én a takarítás kötelező elemeként történő portörlést kivéve, talán soha nem nyúltam például a műszerfal tetejéhez.

Ízlések és pofonok, dugóban - mivel hosszú ujjaim vannak - én a műszerfal tetején szoktam dobolni, illetve pár régebbi típusnál van a középkonzol tetején egy kisebb polc kialakítva, amivel gyakrabban érintkeznek az ember (pl. telefon, pénztárca odadobva). Szóval valahol megértem az ilyen jellegű teszteket, illetve azt az indokot, hogy mennyire figyelnek a gyártók nem annyira szem előtt lévő anyagok minőségére.

Rocko

De hát valamibe nekik is bele kell kötni, ugyebár. Amibe viszont tényleg bele lehet, az a valószínűtlenül kicsi csomagtartó! Nem hittem, hogy a Vagyonőr Pozitív értékeit bárki alá tudná licitálni, de sikerült. Konkrétan a sporttáskám mellé nagy duzzogva még pont befért az italainkat tartalmazó reklámszatyor, és ennyi. A hátizsákom már költözött a hátsó ülésre. Fura. Mert a fiatal lánykák, akiknek ez az autó készült, eléggé híresek (hírhedtek?) arról hogy rengeteget tudnak vásárolni, természetesen egy adott, nagyon rövid időintervallum alatt. Mondjuk a csini szandikból biztos többet elnyel, mint télálló rózsaburgonyából... De a forma nem is teherhordó státuszra utal. A kis tojás, a gülü szemeivel inkább a pláza és kávézó parkolójában mutat jól, semmint a Nagybani piac előtt.

A külsőhöz hasonlóan sikerült egy elég mókás belsőt is varázsolniuk a japán mérnököknek. Szép formájúak a belső elemek, és az először idegesítő, középkonzol tetejére száműzött sebességmérő óraegységet is sikerült megszokni. Viszoont ha a napfény hátulról érkezik, akkor az adatokból sajnos nem látszik semmi. A klasszikus értelemben vett műszerfal helyén egy nagy tároló, második kesztyűtartó került kialakításra. Ami lehetne nagyobb is, azon tények tükrében, hogy nemrég a vámosok egy egész élő embert szedtek ki a műszerfal belsejéből. A kapcsolók rendesen, súlyozottan kattannak, nincs olyan érzésünk, hogy legközelebb inkább nem indexelünk, mert még a kezünkben marad a bajusz. Az elektromos ablakemelők közül csak a vezetőé automata, és hátul még kurblis mechanikát találunk.
Az összeszerelésre sok panasz nem lehet, nem zörög, nyöszörög semmi. Összességében tényleg egy kellemes kis autó a Yaris. Nem mondom, hogy innentől megtérek, de már kevésbé csóválom a fejem, ha egy férfitársamat látom vezetni a kis gyöszt.
Vennék egyet én is. A feleségemnek. Az 1.4-es motorral.

A tulajdonos véleménye (22 éves, soroksári nő):

"Szeretem, arra, amire használom, napi munkába járásra, városban közlekedésre teljesen megfelel. Amit utálok, a pici csomagtartó, és a kis teljesítmény. Persze, cserébe alig fogyaszt. Hosszú távra viszont teljesen alkalmatlan. Négy ember már alig fér el benne, a csomagok meg maradhatnak is otthon. Erre a célra sokkal jobb a másik autóm, ami egy Saab 9-5-ös. Még ez a kis EcoTurbo is fényévekkel jobban megy, és átlagban elvan 11-13 literrel. Az automata váltó mondjuk városban sem lenne rossz, de egy dugóban végignézni, ahogy elpárolog belőle a benzin, nos, az eléggé deprimáló!"

Természetesen igyekszem a fent említett Saabot is a kezeim közé kaparintani, majd bemutatni!