Aki olcsón családi bálnára vágyik, ráadásul szereti ha az német, könnyű dolga van. De ha nem kíván boyracer, taxis, menőcsávó stílusú autót és ezzel kizárja a BMW-Mercedes-Audi triumvirátust, még mindig két érdekes alternatívát talál.
A kisebb presztízsű márkák is mindig ki kívánják vágni a maguk szeletét a prémium tortából – több kevesebb sikerrel.
A kilencvenes években is így volt ez. A Ford és az Opel – ma már tudjuk – utoljára még belevágott a klasszikus építésű, presztízs kategóriás zászlóshajó fejlesztésébe, bár kicsit más-más úton.
A Ford költséghatékonyan egy már meglévő modellt dolgozott át, bár azt igen jelentősen. Az Opel pedig új modellt küldött harcba.

A Ford Scorpio 1986-ban debütált és el is nyerte az Év autója díjat. Később lépcsős hátú és kombi kivitelben is piacra került. A kilencvenes évek közepére viszont már igen elavult a forma, friss vér kellett bele. A New Edge design ideje akkor még nem jött el, ezért a megújított Scorpio egy buborék-korszak végi amerikai cirkálóra emlékezetet leginkább. Európai szemnek máig furcsán hat, de megvan a maga bumfordi bája. A hátsó krómszegélyű lámpa tán az egyik legszemrevalóbb részlet. Az első buborék lámpák hát..ööö...érdekesek. A belső is változott – szerencsére. A nagyon nyolcvanas évek eleji formavilágot korszerű belső váltotta – csak azt a műfát tudnám feledni !
A benzinesek közt a 2.0-16V motor volt az alap, ebbe a gépbe szolid használatra elég is a 136 ló. A 2.3-16V váltotta a kisebb V6-ost, vele még egy fokkal jobban mozog a gép és a fogyasztása is elfogadható. A csúcs a jó öreg 2.9 V6 Cosworth által finomhangolt változata, mely legméltóbb az autóhoz és a klasszikus hátsókeres limuzin stílushoz.
Volt persze dízel is 2.5TD néven.
A megújított kivitel darabjai ma már fél millió körül elérhetőek. Ezek közül itt egy mintának :
 

Az Opel is kitartott a hátsókerekes építésmódnál és ők is gömbölyített formák felé indultak el, bár nem oly radikálisan mint Fordék. Érdekesség még, hogy az első Omega is év autója lett, méghozzá pont a Scorpio után 1987-ben. De az Opel ezt a sikert megőrizte a második generációnál is, ami bár nem lett év autója, de elcsípett egy harmadik helyet 1995-ben. Ez sem kis dolog.
A motorválaszték itt is 2.0-tól indult, ami alapnak jó kompromisszum, de aki exkluzívabbat akart, az választhatott 2.5 vagy 3.0 V6-ot. Ezek nálunk nem túl népszerűek. A szervízprobléma is több velük. És persze itt is volt egy 2.5TD, ebből is van bőven.
A kombi itt is a kínálat része volt, ami Opel hagyományokhoz hűen szépre sikeredett. A saját véleményem szerint Opeléknál valahogy a kombik szebbre sikerülnek.

Mindkét modellből lehet szemezgetni a neten, de érdekes módon Opelből sokkal nagyobb a kínálat. Ez talán a hazánkban jobban elfogadott márkanévnek köszönhető.

Szerintem hazánkban, ahol meglehetősen fontos az autó kinézete, formája, az újabb Scorpio mostohagyereknek számít. Gömbölydedsége az európai szemnek szokatlan, ezért kvázi el nem fogadható. Ismerek két tulajt, az, hogy ilyet birtokolnak, náluk evidens, hisz nem az esztétika, hanem a praktikum és az ár-érték arány alapján választották ezt a modellt, melyet vagy eleve LPG-vel vettek, vagy maguk szereltették bele.

tomnemtom

Az eladásra  kínált kocsik a maguk korának minden extráját tartalmazzák, így könnyű klímás, ABS-s, légzsákos, autót találni. Érdekes módon áruk azonban az adott márka hasonló évjáratú kisautóinak árszintjén mozog, pedig azokban sokszor semmi ilyesmi nincs.
Akkor miért is vennénk kevésbé kényelmes, biztonságos kisautót ha nem napi szintű városjárónak kell a gép?
A költségek miatt?
Ha a szervizeléstől eltekintünk, mert az a kisautónál is szinte azonos összeg, marad két fő tétel:  biztosítás és üzemanyag. Nézzük is meg ezeket.
A biztosítás egy vidéki 30 feletti családapánál pár ezresből kijön havonta és ha az autó nem napi használatra van, akkor a kényelem oltárán az a pár liter többletfogyasztás is talán feláldozható.

Hobbiautónak talán nem tűnnek vonzónak még, de ha a Ford formáját nézem lesz tán még belőle szeretett youngtimer.

Kedves olvasók, ha van az adott típusokkal tapasztalatuk kérem, osszák meg velem!