Az Autófília csapata (észrevette már valaki, hogy mostanában minden posztomat így kezdem?) nem szereti a dízel autókat, ezt meg is énekeltük Móron. Nekem például nincs különösebb bajom velük, de ne mondják el senkinek!

A most következő történetet amolyan városi legendaként sokan mesélték már nekem, ám ezúttal egy cimborám adta elő, ugyanis vele tényleg megtörtént.

A sztori főszereplője egy barátom, nevezzük Gáspárnak. Gáspár nem az a kifejezett autóbuzi, nem érdeklik túlzottan az autók, vezeti-használja őket. Japán autót vett magának, elégedetten használja évek óta. Mióta jogosítványt szerzett csak benzines autókkal jár, az utolsó dízel, amit hajtott, az oktatója GOLF II-ese volt.

Egyik este a főnöke a kezébe nyomott egy kulcsot, és közölte vele, hogy másnap reggel 9-re legyen egy vidéki kisvárosban a céges autóval. Gáspár fáradtan indult haza a munkából, majd szomorúan konstatálta, hogy az autóban kevés a nafta. Nem akart reggel még a tankolásra is időt pazarolni, ezért még aznap este elment, és teletöltötte az autót finom 95-ös benzinnel.

Fizetett, majd hazament az autóval. Útközben arra lett figyelmes, hogy a motor kicsit rángat, de azt gondotla, hogy csak szét van hajtva az autó, ezért nem is nagyon izgatta magát. Hazaérve azonban leverte a víz, mikor a forgalmiban elolvasta, hogy az autó bizony dízel.

Nem tudta mi ilyenkor a teendő, ezért tárcsázta a benzinkutat, hogy mit kell tennie.. A kutas azonnal rávágta, hogy nem szabad elindítani az autót. Ez eddig rendben is lenne, de őt már otthonról tárcsázta. Szerencsére talált egy embert, aki nem kevés pénzért elvállalta, hogy helyben megoldja a problémát, és visz magával gázolajat is. Megtörtént a dolog, Gáspár pedig izgatottan várta, hogy reggel vajon hol áll meg alatta az autó. Nem állt meg, hibátlanul működött, és működik azóta is, igaz ezek után jobban figyel arra, hogy melyik autóba mit kell tankolnia... 

Egy másik cimborám azóta tud olaszul folyékonyan káromkodni, miután egy talján teherautós sok-sok óra vezetés után 200 liter benzint tankolt merő véletlenségből a járgányba. Állítólag egész sokan nézték, de kevesen sajnálták. 

Tanulság nincs, csak egy tanács:

Nagyon figyeljünk oda, hogy a nem autóbuzi családtagok, esetleg friss jogsis ismerősök megfelelő üzemanyagot tankoljanak, elmagyarázni mégis olcsóbb, mint motort felújítani...