Vasárnap délelőtt, míg fő a húsleves mi jobbat tehet az ember fia, minthogy motorozik egyet? Veteránbörzére motorozik!
A börze kincse!
Polgárdi, már hagyományos színhelye a veteránbörzéknek. A fejér megyei fiatal város egy évben többször is otthont ad a sok helyről érkező árusnak, vásárlónak és nézelődőnek. A város szélén, a 7-es főút mellett tartott börze még azoknak is jó alkalom a megállásra, akik épp a Balaton felé motoroznak. A börze főképp alkatrészekről és motorkerékpárokról szól, autó elvétve akad. Szinte csak az érkezik autóval, aki nagyobb dolgot szándékozik vásárolni. A hazai motorok fölénye megingathatatlan. A legtöbb motoros Pannónián érkezik.
Az egyik szép T-5
Itt mindig elfog a vágy egy szép fekete T-5 után. A leggyakoribb, nekem mégis legszebb.
A Jawa 250/553-ból látni még párat, és volt egy szép oldalkocsis 350-es is. A színe tudom nem eredeti de az egész fogat nagyon szépen felújított!
Az oldalkocsizás egy külön műfaj!
Vannak minden alkalommal csemegék is. Idén például a parkoló motorok sűrűjében találtam ezt a felénk igen ritka Aermachit.
Aermachi
A BMW ből is mindig van pár.
BMW sorakozó
Kinek van nosztalgiája egy diplomata táska után?
Kínáltak egy rendkívül megkímélt Romet Kadett-et új gumikkal potom 25 000 Forintért, de erőt vettem magamon. Pedig a hangja is egészséges volt. Már a füvön, találtam két, négykerekű csemegét.
Typ 181
Haflinger
Már ennyit megrágni is jólesik, nem is beszélve a rengeteg alkatrészről. Autóbuzi szülők csemetéjének első járműve pedig mi más is lehetne:
Pedálos Moszkvics kicsit romosan
A motoromhoz visszaindulva még dongni kezdtem egy kicsit.
Csodaszép Dongó páros. Női vázas Dongó?
Ki hallott már ilyet? No és ki látott? Főleg ilyen pofás kis tankkal! A csíkozás pedig elképesztően precíz! Mosolyogva, elégedetten indultam haza, Székesfehérvárig kísérve két idősebb motoros urat. Az egyikük egy mai japán gépen ült, de a másikuk egy T-5 nyergében húzta vígan a kondenzcsíkot.
Beszóltak