Ugyan bizonyos kultúrkörökben elcsépelt téma, de ma kiborították nálam a bilit. Békésen indult a reggel. Szép csöndben kikászálódtam a párom mellől, hajnal volt, sötét és néma csend. Kibotorkáltam a konyhába, tettem fát a kályhába, feldobtam egy jó teára való vizet melegedni. Magamhoz tértem a tus alatt, összeszedelőzködtem, beröffentettem a Mazdát, és miközben a PASO szólt a hangszórókból, kaján vigyorral gondoltam arra, hogy mennyire klassz nekem hogy nem Budapestre pottyantott a gólya. (Igazából oda, de már a 80-as években is forradalmár voltam, úgyhogy migráltam a „Nagy Koszból”)
Meg is ragadnám az alkalmat, hogy küldjek egy nótát pesti barátaimnak. Amikor még nem nyomta orrba-szájba az mr2, akkor volt egy tervem, hogy Rocko fehér ruciban tekeregve a BKV valamely viszonylatának korlátjain elplaybackelhetné karácsonyra, de azt mondta nem.
Budapest
Szóval szépen faltuk a kilométereket. Gusztustalan egy idő volt ugyan, de konokul haladtam előre. Szépen feltöltöttem hát magam a jó öreg 6-os útra, adtam egy nagyobb gázt és belefúrtam a ködbe, és akkor…
…egyszer csak ott termett az a világtalan, fogalmatlan, büdös bunkó. Értem én hogy nagy a köd. Értem én hogy van aki rosszul lát benne. Értem én hogy retteg attól, hogy egy kamion honnan-honnan nem megjelenik a semmiből és eltiporja mert nem látszik.
Lassan kezdi túltenni magát a magyar sofőrök evolúciója azon a szinten, amikor éjjel nappal ködlámpával közlekedtek, mert az menő, vagy raj, mittomén. Elérkezünk lassan egy olyan törzsfejlődési szakaszhoz amikor lassan felismerik hogy mire is jó a kőbalta – vagy nem. Megpróbálnék akkor segíteni. A ködlámpa arra való, hogy külterületen, korlátozott látási viszonyok között lássunk, illetve a hátulról érkezőknek idejében tudtára adjuk jelenlétünket. Namost! Ha szerencsétlen paraszt fényszórói már jól láthatóak a visszapillantó tükörben - Igen, azok a fülek kétoldalt, meg a wunderbaum tartó – akkor biztosak lehetünk benne, hogy kőkorszaki fajtársunk receptorai már érzékelték szekerünk záró fényeit. A helyes eljárás ilyenkor az adott egység üzemének megszakítása. (aka. kapcsold ki a hátsó ködfényt baszod!)
Így megkímélhetjük fajtársunk szeme világát a tartós terhelés miatti zavarjelektől, és biztonságosan folytathatja útját az a szerencsétlen ördög.
Ez lenne egy tökéletes világ. E helyett mi történt? Megérkeztem jelentős – mintegy 40 km/h-s – sebesség különbséggel delikvensünk mögé, aki a köd és a távolság megszűnése ellenér sem volt hajlandó kikapcsolni a – hátul dupla – záró fényét. Igyekeztem fénykürtözéssel felhívni figyelmét a tarthatatlan állapotokra, hiszen a pont szemmagasságban elhelyezkedő lámpái a szemerkélő esőben tökéletesen kioltották a kilátást, így előzni sem tudtam. Emberünk valószínűleg teljesen értetlenül állhatott a mögötte villogó másik autó rejtélye előtt. Amikor végre lehetőségem nyílt egy emelkedősávos szerpentinen az előzésre akkor elpattant. Elé vágtam és bekapcsoltam a ködlámpát. Erre mit csinál? Villog. De a sajátját le nem kapcsolja…
…és ne higgyétek hogy Ő volt az egyetlen.
NOTE: Ugyan ez áll az első lámpákra is. A legtöbb kocsiban ezek külön kapcsolhatóak, használjuk, mert nem csak mást, de magunkat is bajba sodorhatjuk. Gondoljunk erre.
Beszóltak