Legyünk sablonosak: miről írhatna egy nő, ha nem a szerelemről?
Tudom jól, vannak nála gyorsabbak. Erősebbek. Intelligensebbek. A “szépség” meg elég szubjektív kategória, ezen nem lehet vitatkozni. De az ember a szerelmét nem is ilyen észérvek alapján választja.

Mert nekem bizony Ő a szerelmem!

Opel Vectra

Így ez a cikk biztos durván elfogult lesz. Gondolkodtam is, megírjam-e egyáltalán. Most hozakodjak a nagy nyilvánosság elé a legbelső érzéseimmel?!
Na jó... Ti akartátok! :-)

Próbáltatok már szemezni egy Vectrával? Igazi erotikus élmény! Mint egy sármos férfi. Mondom: sármos. Nem idióta vigyorú gyilkológép-Schwarzenegger. És mondom: férfi. Nem tejfölös képű Orlando Bloom, és nem is nyálas DiCaprio. Velejéig huncut, maximálisan vagány, egy csipetnyi agresszivitással. George Clooney.

Vagy Bruce Willis (persze, amikor még volt haja). Szóval egy olyan pasi, akitől még akkor is elalélunk, ha éppen másra mosolyog.
Hogy mennyire a hatása alá kerültem már első látásra, azt az bizonyítja leginkább, hogy csak az “Ő” kedvéért voltam hajlandó megtanulni: az autók fényes ablakkerete nem horganyzott. De még csak nem is nikkelezett. Hanem, Hölgyeim (ezt az Urak mind tudják, mert őket szocializálja ilyesmire a társadalom): krómozott. Ilyen abszolút fölösleges információt bármely más esetben már rég kiszelektált volna az agyam. Nem így a Vectranál.
És az első kedvező benyomás később sem párolgott el. Azóta eltelt már jópár év, de én még mindig nem szűntem meg rajongni érte. Sőt, egyszer egy egész szombat délután (az épp aktuális lottósorsolás előtt, edzés közben, agy-kikapcs üzemmódban) arról ábrándoztam, hogy ha majd megveszem az új Vectrámat, tetováltatok egy Opel-emblémát a bal felkaromra. Vezetés közben lehúzom majd az ablakot - mit nekem légkondi?! - és kilógatom a könyökömet. Hadd lássa ország-világ: az autóm és én egyek vagyunk!
Aztán mikor ezt elmeséltem otthon, rögtön rá is ébresztettek, mi az alapvető probléma velem. Hát miért nem merek nagyot álmodni?! Pont ugyanennyibe kerülne az is, ha ágaskodó lóról, ugró nagymacskáról, vagy akár szárnyas istennőről ábrándoznék. De nem! Mi kell nekem?! Egy villám!!!
Ja, és még valami: ha már Vectra, bordó legyen! Ahogy a Ferrari piros, a Cadillac pink, és sötét olajzöld a Jaguar - az Opel bordóban az igazi. Ez ugyan egy elég átlagos autószín, majd minden márka majd minden típusának színválasztékában megtalálható, na de milyen bordó, ez az ami nagyon nem mindegy. Persze, ha centis kosz takarja, akkor igen. De inkább induljunk ki a frissen mosott állapotból! Csillogás, pompa, elegancia, de semmi feszesség vagy szigor (George Clooney öltöny-fehéringben, ámde nyakkendő nélkül, lazán szétgombolva hagyott gallérral).

Az én kedvencem az Opel Vectra Sedan Elegance. Ehhez a felszerltségi szinthez már jár az a bizonyos krómozott díszléc az oldalsó ablakon, bőr borítású kormány és sebességváltó gomb, szilfa díszítő betétek, elektronikus klíma... Vagy inkább a picit harapósabb Sport változat? És ne engedjünk az amerikánus elkényelmesedettség csábításának, ragaszkodjunk a manuális váltóhoz!

Azt hiszem, ennyi elég is a műszaki dolgokból.

Elvégre: kit érdekel, hányas cipőt hord Bruce Willis?!

Miért is van itt ez a post, miről szól ez a dolog? Lowtyo elmondja!