Mézkedvelő medveként köztudott rólam, hogy fej-; és észvesztve tudok rohanni egy csupor mézért, ha kellően éhes vagyok. Akár árkon-bokron át. Sőt, leginkább csak árkon-bokron, gyalogosátkelőhelyen, vagy egyéb, a KRESZ-ben engedélyezett csapásokon keresztül. Ilyenkor az éhség hajt, tehát a lehető legrövidebb, legegyszerűbb utat haszálom.

Azt viszont észben tartom, hogy egyrészt oda szeretnék érni a mézért, másrészt haza is szeretnék térni, biztonságban, békességben.

Nem így, ti, emberek! Itt már megírta prokee kollega, micsoda érthetetlen viselkedésmódokat produkáltok az egyébként az ország talán leglehetetlenebbül kialakított, legveszélyesebb közútján.
Legújabb delikvensünket nem tudni, mi hajtotta, de hogy oda s haza nem ért, az biztos.
Megvalósult a legvadabb jóslat, és tényleg átgyalogolt valaki az M0-on. Ott, ahol alatta kiépített út van, gyalogolható szélekkel, sőt, ha jól csal emlékezetem, járdával!!!

Nagyobb térképre váltás

Hírek az esetről :
indexen
origon
hvg-n.