Aztán kipróbáltam egy esküvőre menet. Természetesen sikeresen landoltam Gyöngyösön, az autópályán kint voltak a táblák. Aztán kiderült, hogy csupán a templom nevét tudjuk, ráadásul a környéke telis teli van egyirányú utcával.
A következő próbálkozásom Nyíregyházára menet volt. Odáig még csak-csak, de városon belül megtalálni a Bujtosi Szabadidőcsarnokot, no meg annak parkolóját, az a művészet.
Tehát, ebben (is) segít a navi. Ezért arra gondoltam, az igazi szkeptikusoknak is igyekszem egy kicsit kedvet csinálni, ha máshoz nem, legalább egy próbához. Hangsúlyozom, hogy sok helyen egyszerűsítve, kifejezetten kívülállók számára írom az alábbiakat, tehát a gyakorló PNA-felhasználóknak túlzottan is szájbarágós lehet az írás.
Anélkül, hogy nagyon belemennénk a részletekbe, az itthon valószínűleg leginkább elterjedt iGO-MioMap szoftverekről fogok beszélni. Már csak azért is, mert nekem ez van, és leginkább ezekkel ellátott hardvereket próbáltam.
A két szoftver motorja és adatbázisa egyébként azonos, és - nem meglepő módon - magyar fejlesztés, a Nav N Go Kft gyermeke.
Az iGO legfrissebb verziója egyébként egy új generációt képvisel, erős 3D elemekkel. Ez azonban egyelőre nem túl elterjedt, no meg alaposan komplikálná is a kifejezetten egyszerűnek és felszínesnek szánt ismertetőmet, úgyhogy még csak nem is érintjük a továbbiakban.
Mit tud a navi ?
Segít eljutni A pontból B pontba. A közvélekedés legalábbis ezt tartja róla, ám ezen érdemes pontosítani.
A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik. A műholdas helymeghatározó rendszer gyakorlatilag egy időmérésből kiszámított távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket. A mérés alapja két nagy pontosságú (10e-12 – cézium atomóra), adott frekvenciájú szinuszos jel.
Azt tehát tudja a szerkezet, éppen hol vagyunk, a célt pedig mi magunk adhatjuk meg. A két pont ismeretében, illetve a megfelelően pontos és részletes térkép-adatbázis alapján egy megfelelő szoftver ki tudja kalkulálni a számunkra ideális útvonalat. Ebből eredően a "honnan-hová" párosból a "honnan" minden esetben az adott pillanatban érzékelt pozíciónk.
GPS/PNA/PDA ?
A rövidítések tengerében csak egy gyors eligazítás...
A GPS maga a technológia, a Global Positioning System, azaz a Globális (=~Földi) Helyzetmeghatározó Rendszer) rövidítése. Természetesen az autós navigáción kívól számtalan egyéb dologra használható, flottakövetésre, vagyonvédelmi eszközként, és hasonlókra - de ezzel most nem foglalkozunk.
Az alapvetően autós navigációra tervezett készülékeket PNA-nak nevezik (Personal Navigation Assistant). Ezek a készülékek, bár egyes típusaik plusz funkcióként zene, video lejátszására, esetleg fényképezésre is alkalmasak, alapvetően tájékozódásra készültek.
A PDA-k egyszerűen fogalmazva kéziszámítógépek. Elsődleges funkcióik az asztali számítógépeken szokásos feladatok elvégzése mobil eszközön. Egyes példányaik emelett GPS-hardverrel is rendelkeznek, vagy külső eszközként csatlakoztathatóak hozzájuk. Ilyen módon a PDA-k is képesek a navigációs szoftverek futtatására.
Mi az, hogy ideális útvonal ?

Ahogyan az látható, eldönthetjük, akarunk-e födúton, autópályán, engedélyköteles vagy fizetős úton haladni, tervezzünk-e megfordulással, határátlépéssel, vagy akarunk-e kompot igénybevenni.
Megadhatjuk a jármű típusát, (személyautó / taxi / busz / teherautó / sürgősségi jármű / gyalogos / kerékpár), hiszen minden típusnál adódhat olyan útszakasz, ahol a típus előnyt élvez, vagy ellenkezőleg, be sem hajthat. Szintén fontos a típus ahhoz is, hogy a három fő opció közül választani tudjunk, hiszen a megengedett maximális sebesség alapján is kalkulál a szoftver.
Hogyan adhatjuk meg a célpontot ?

Különösen igaz ez az iGO és a MioMap esetében Magyarországon, hiszen a magyar fejlesztők igen komoly hangsúlyt helyeznek az itthoni térképállomány pontosságára, lefedettségére és frissítésére. Az itthoni lefedettség utcaszinten 100%-os, házszám szintjén ~98%-os.
Másik lehetőségünk a GPS koordináták megadása. Ezt talán kevesen használják, inkább GPS-guruk titkos társaságának havi rendes összejövetelének helyszínét szokás így megadni :)
Rögzített címekkel is dolgozhatunk, erre szolgál az Otthon és Munkahely címek megadása.

Az egyik leghasznosabb, de legkevésbé ismert lehetőség maradt utoljára, az úgynevezett POI-k (Point of Interest, hasznos, érdekes pontok) gyűjteménye. Ahogyan a képen látható, számos kategóriából válogathatunk, kereshetünk autószervízt, mozit, sportcsarnokot, bankautomatát, benzinkutat, stb...
Persze a POI-k adatbázisa mindig szűknek bizonyul, így saját magunk is bővíthetjük a listát. Az internes közösségek természetesen ebben az esetben is segítséget nyújthatnak, mások által felvett POI-kkal is bővíthetjük adatbázisunkat.
Hogyan keressünk a POI-k között ?

Az egyszerűbbnek tűnő, de sikerrel nem mindig kecsegtető megoldás lehet a kategóriák böngészése. Ez akkor lehet célravezető, ha nem konkrét célpontot keresünk, amelynek ismerjük a nevét, hanem egyszerűen szeretnénk megtalálni a legközelebbi benzinkutat. Ilyenkor a Szolgáltatás / Benzinkút kategóriával valószínűleg sikerrel járunk, de ha a találatokat adott társaságra akarjuk szűkíteni, erre is van lehetőség.
A kategóriák közötti átfedések okozhatnak meglepetéseket, hiszen egy Wartburg márkaképviselet több kategóriában is szerepelhet,

Van egy másik megközelítés is - kereshetünk névre is. Ha például sürgősen Tesco Gazdaságos ropit kell szereznünk, a "Keresés" gombra kattintva névre is szűrhetünk. Így a megadott középponthoz mért távolság alapján, kezdve a legközelebbivel, listázza az összes olyan POI-t, amelynek neve tartalmazza a megadott szöveget.
Persze ezt nem csak a név alapján történő kereséshez használhatjuk. Ha olthatatlan vágyat érzünk egy tetszőleges sportesemény mielőbbi megtekintéséhez, a stadion szóra keresve is számtalan találatot kapunk.
...és ki látja, merre megyek ?
Senki, pontosabban senki, aki a GPS nélkül ne látná.
A köztudat gyakran egyenlőségjelet tesz a GPS technológia és a PNA-k közé. A különbséget a "nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar" örökzöldeel tudnám érzékeltetni. A PNA-k a GPS technológiát használják a pillanatnyi pozíció megatározására - ám egy rakás más berendezés is ugyanezt teszi, a navigációs kütyüktől teljesen függetlenül.
Ilyenek például a fuvarozók, flottacégek nyomkövető rendszere. Ezek esetében a járműben egy speciális célhardver fogja a GPS-műholdak jeleit, majd az ezek alapján meghatározott pozíciót továbbítja egy MÁSIK berendezésnek (legyen az akár egybeépítve vele), amely a pozícióadatokat egy egészen más technológiával (GSM, rádió, bármi) a diszpécserközpontba sugározza. Így a központnak lehetősége van felügyelni a járművek adott pillanatban érvényes pozícióját.
A mi PNA/PDA berendezésükben azonban egészen biztosan nincs ilyen berendezés, tehát nem fogják tudni megfigyelni, vagy egy naaagy titkos adatbázisból visszakeresni, merre is jártunk szerda délelőtt, munka helyett :)
Ha a célpontot már belőttük, az "Útvonal ide" gombbal a készülék megtervezi a túrát, és már indulhatunk is, vezetés közben megtapasztalva az elektronikus "zsebatlasz" előnyeit.
Erről persze máskor, ha igény jelentkezik, a legközelebbi alkalommal kitárgyaljuk a továbbiakat.
Beszóltak