Üdvözlöm az autófilek társaságát,

Ha már megadatott nekem is az a lehetőség hogy az autókról való viszonyomról írjak, ezt ki is használnám. Mivel nekem is van egy kis autóbuzim, aki elsősorban Trabantbuzi.

Az elmúlt években 180 fokban megváltozott az autókhoz való viszonyom. Még általános iskolában kezdődott amikor nem bírtam az autót, azaz felfordult a gyomrom utazáskor. Ez valószínűleg a vezető hibája is volt, mert azóta kiderült semmi bajom nincs az autóban.
6-7 évvel ezelőtt mikor ebédidőben és munka után mentem hazafelé teljesen "véletlenül" mindig találkoztam egy kék Trabanttal. A sofőrje mindig kérdezte, hogy hazavihet-e. Egy darabig nemet mondtam, kikosaraztam, de egy idő után beleegyeztem. Azóta ő a párom. Elég sokat Trabantoztunk, amit mellesleg én is megszerettem. Megbeszéltük, hogy soha nem adjuk el. Ez így is történt, mivel egy esős este teljesen utolértünk egy Mercedes-Benz Vitot.

Kisebb zúzódásokkal, egy kis izomlázzal megúsztuk, a Trabi pedig totálkáros lett. Összerogyott az alváz "egy kicsit". Pár hétre rá vettünk egy másikat, ugyanolyan kéket egy kicsit később egy fehéret papírok nélkül alkatrésznek.

Időközben nekem is meg lett a jogosítványom.
Főiskolára jártunk a csajokkal. Az iskolába járás az egy másik sztori. Ott egy Fiat Punto tört totálkárossá, de erről nem szeretnék többet írni, azt is kisebb-nagyobb sérülésekkel megúsztuk. Kitalálta a párom, hogy a Trabantot kímélni kell, ezért vettünk egy Volkswagen Polo-t.

Nagyon szerettem, mert olyan kis szeretetre méltó autó volt, nagy kerek lámpákkal, szolid színnel, klímával, elektromos kütyükkel. Rögtön az első hónapban defektet is kaptam vele, de nem akárhogy. Hazafelé tartottam, éppen parkoltam volna amikor rámentem a padkára. Felhívtam a páromat, aki mint utólag kiderült, alufelniket keresett a Polora és elmondtam neki, hogy valószínűleg defektet kaptam. Persze ezek után nem lett felnivásárlás, helyette egy garnitúra új gumit kapott a Polo, mivel a padka teljesen szétcsapta a felnit is és a gumit is. 10 hónap után a párom eladta a szeretett Polomat, mert neki nem kelllet finnyás, szép és kényes autó. Vettünk helyette egy sok éves, 5 személyes Seat Incát pakolós autónak.

Ezzel az autóval is történt egy kis baleset, amit én okoztam. Parkolás közben beleütöttem a középső tükörbe a fejem, és megrepedt a szélvédő. Pár hónappal később autóval kellett mennem dolgozni,"megengedték", hogy menjek a Trabanttal. Ne legyen annyira egyszerű a történet, útközben beesett a gázpedál. A motor bőgőtt, füstölt, én hívtam a páromat és mentettem ami menthető, mert úgy gondoltam úgyis felrobban. Percek teltek el, mire odajöttek hozzám, hogy állítsam le a motort, mert nekem nem jutott eszembe, hogy a kulcsot csak el kéne fordítani. A párom mondta, hogy az összes vizet elforralta, és, hogy nem füstölt, hanem gőzölt, és azt is, hogy soha többet nem ülhetek bele a Trabiba. A Trabi azóta jól van, egy rúgó törött el és a gázkar nem állt vissza alapállapotba. Persze azóta már kétszer vezettem a Trabit. Ennyi az elmúlt pár év autós történetem. Nagyon megszerettem az autókat és nagyon szeretek vezetni.

Köszönöm a lehetőséget, és további jó munkát kíván nektek Karsai Renáta.

Sziasztok.

Miért is van itt ez a post, miről szól ez a dolog? Lowtyo elmondja!