Vonzódom a veterán autókhoz, minden fajtájú, évjáratú és teljesítményű masinában találok érdekeset. Mégis a rengeteg kategóriából kiemelném a "kicsiket". Talán a kis motorjuk miatt technikájuk átláthatóbbá, kézzelfoghatóbbá és urambocsá elérhetővé válhat egy magamfajta műkedvelő számára.

Átlagos nap a szervízben. Egy Clio III Grandtour-ra tettünk fel vonóhorgot. A pótkereket le kell venni hozzá, mivel az a csomagtartó alatt van. Kiszedtem a csomagtartóból a szőnyeget, és Jééé! Valamiért nem rémlett, hogy hogyan van megoldva a pótkerék rögzítése. Pedig érdekes megoldás, igazi francia.

(kattra nagyobb)

Szóval kitekerjük a biztosítóanyát, ráütünk egyet a csapra, a kerék meg leesik a földre. Beteg, főleg, hogy én először megemelt autóval játszottam ezt el, szóval nagyot csattant, én meg jót röhögtem rajta. Egy műanyag talp van, abba kell bekasztani a bowdent. Visszarakásnál pedig egy erősebb rántással húzzuk helyére a pótkereket. Zseniális és idióta megoldás egyben. Ötvennél többször nem lehet eljátszani a műveletet, mert többet nem bír. :D
Hülye franciák, francia hülyék. :)

Szóval itt a véleményem a reklámokról:

Honnan tudod, hogy nő is utazik a motoron? Elég csak megnézni a hátsó "ülést"!

Egy fal volt a környéken, csak egy, egyetlen egy.

Mármint azt, hogy használjuk a biztonsági övet.
Csak egy újabb "ijesztés", egy a rengeteg esetből, mikor nagyon valószínű, sőt, biztos, hogy kisebb lett volna a baj.

Arról nem beszélve, hogy azért satuzott, mert meglátta, hogy sebességet mérnek. 

Velence... Velence... Velence... itt ülök a gép előtt és azon töprengek mit írjak, mert a kedves "buzik" rám testálták ezt a hálás hálátlan feladatot - mint az egyik fő elkövetőre.
Hálátlan, mert az ember kénytelen megosztani a személyes érzelmeit, impresszióit. A világhálón – meg úgy egyáltalán manapság – ilyen szinten megnyílni, hááát, khmmm, nem biztos hogy szerencsés.
Ebből kifolyólag nem is lesznek csöpögős szavak, az érzelmekre hatni próbáló trükkös, kertek alatt sunnyogó körmondatok, s nem lesznek hatékonysági grafikonok és elemzések sem, beszámoló meg végképp. Ne várjátok, maradok annak a konok, zárkózott tagnak aki vagyok, és önző módon a saját homologizált véleményemet ütöm ebbe a darab műanyagba és szilikonba.

Bonyolult nap volt ez a mai.

Alapvetően szeretjük a Garázs TV videóit, egész jó epizódokat csinálnak, ha nem Top Gear-t várunk tőlük, akkor teljesen nézhető. Néha azonban ők is hibázhatnak. Meg is tették legutóbb, amikor a beszédes nevű CKM Bikini Team lányait hívták meg egy autóbemutatóra. Azért azt meg kell hagyni, hogy stílusos luftot rúgtak, hiszen a kocsi egy Toyota IQ volt.

Persze nem ez volt az első ilyen eset itthon, a Fókusz című méltán mellőzött magazinműsor néhány éve kitalálta, hogy bebizonyítja, hogy a csajok is lehetnek jó autóversenyzők. Összeszedtek néhány Barbie babát, akik sminkeltek, aztán elmondták, hogy mennyire szeretik a sebességet, és milyen jól vezetnek, majd megint sminkeltek, aztán irány a gyorsulási verseny, hogy megmutassák mit is tudnak. A baki csak annyi volt, hogy autójuk nem volt. A tévések nyilván azt gondolták, hogy majd kérnek néhány autót kölcsön, és tolongani fognak azok, akik szívesen odaadják az építgetett vasakat. Hát, nem adták. Szépen elkezdték sorolni, hogy mi mennyibe kerül, ha elromlik. Elmondták még azt is, hogy egy ilyen autót nem lehet csak úgy vezetni, hogy jön valaki az utcáról, beül, aztán megy egy jó négyszázas időt. Főleg nem olyanok, akik előtte sose vezettek erős autót. A lányok láthatóan nem értették, hogy most akkor mi is a probléma, úgy tűnt, hogy nem fogják fel, hogy mi az a 600 lóerő, és mennyi idejük lenne fékezni, ha baj van. Mindenesetre, hogy azért legyenek snittek, a jobb1-ben vitték őket egy kört, utána pedig pózolhattak az autók mellett kicsit. Ez kiválóan sikerült nekik.

A készítők azt gondolhatták, hogy egy végletekig csajos miniautóhoz minimum bombázók kellenek, hiszen a célközönség (sikeres városi nők) biztosan jobban megértik, ha ők mutatják be .

Bessenyei Zoli megszokott stílusában ismertette a motorválasztékot, szép vágóképeket láttunk az autókról, aztán jöttek a lányok és az ő észrevételeik. Innentől nincs mit mondani, a videó magáért beszél:

Félreértés ne essék, nem a Garázs TV munkatársait szeretnénk cikizni, láttuk mi is, hogy a lányok csupán önmagukat adták. Azért gratulálunk.

Az Uranium Brothers lassan világhírű csapata Vasárnap Velencére indult, amikor Nukleon brada utcájából kifordulva Molekula tesó vihogva közölte, hogy „most azonnal álljunk meg”. Nyerítve zuhantak ki a kocsiból...

Igazából az történt, hogy Lowtyóhoz tartottam felmarkolni őt, amikor elmentem egy fehér Corvette mellett. Ismertem már az autót, korábbi tulaja féltve őrizte – egy Pontiac Grand Prix után váltott a Vette-re. Aztán kijött az új GT-R (még több szép kép) és hófehérkének mennie kellett.

Biztosan nem ezt a sorsot szánták neki, bár egyenlőre visszafogott módosításokat végzet követett el a tulaj a kocsin. Megpróbálom fokozatosan adagolni.

Ha megpillantja az ember igazából egy szép gyári autó...

Lassacskán másféléves lesz az a kép, amit anno Orosz Péternek küldtem a Belsőségre, elsütve a ho-quattró - hókótró szóviccet. Aki nem emlékszik, annak megmutatnám alant, mit sikerült összehoznom szerény Photoshop tudásommal.

Akkor még nem is sejtettem, hogy plágizálok. Ugyanis valóságban is létezik a hókotró ho-quattro (ugye mennyire kimeríthetetlen ez a poén?).

Az "áldozat" egy Audi 4000-es, amely a B2-es (1978–1986) Audi 80-as amerikai piacra készült export változata, melyhez természetesen széria volt az összkerékhajtás.

Szerényen meghúzva magamat már várom Tie felkiáltását: Ilyen Range-ből is van!

Pár hete scheerti posztolt egy igencsak derék megfordulást, záróvonalon át, a budai alsó rakparton. A nagy fáradtságot ki kell pihenni, és mivel mással lehet, mint szépítkezéssel. Mivel autóban ülünk, ezért azt is rendben kell tartani, egy alapos mosással. Hogyan teszi ezt a szőke nő? Ezt láthatjuk a videon, a hajtás után.

Húszmillió ember. Ennyien nézték meg Ken Block első kisfilmjét, talán nem véletlenül. Azonnal körbeküldték minden  létező levlistán, az autós oldalak sztárja volt sokáig. Sokáig nem értettem miért, hiszen driftes videóból tényleg rengeteg van, egyre jobbak, felkapott sport lett.. Ralisból még ennél is több, azok is páratlanul jók. Aztán a filmet egyre többször megnézve rájöttem, hogy Ken Block egy zseni, viselt dolgait tekintve le se tagadhatná, hogy élvezi, amit csinál, közben pénzt keres, és szórakoztat másokat. Sanyival nagyjából egyszerre ragadtunk billentyűzetet(persze ő gyorsabb volt), hogy másoknak is megmutassuk ezeket a videókat. Íme:

Így készült az autó:

Itt pedig az új videó.

Reméljük erre is hasonlóan sok nyál fog csorogni, mint az előzőre. Mi imádjuk.

A videót az Indavideó Autós csatornájában találtuk, ahova a Stipistop.com töltötte fel. 

A képen látható orosz hölgy kisebb káoszt okozott, miközben Land Roverjével tolatott be a parkolóhelyre.

Amikor megkérdezték, miért csinálta, ennyit válaszolt:

"Dehát a tolatóradar nem szólalt meg..."

Amikor megpillantottam ezeknek az autóknak a formáit, nem az jutott eszembe róluk hogy mi a nevük, mekkora motorjuk van vagy hány lóerősek, teljesen másodlagos de lehet hogy érdektelen is.

A látványtól a következők jutottak eszembe: nő, estélyi ruha, pezsgő.

Delahaye 165 S 1949

Nem kevesen vagyunk, akik kisebb Orrot szeretnénk.

Rezső segít.

Nem, nem, kedves olvasóink, mi szeretjük a természetet, pedig a viccet is ismerjük ezzel kapcsolatban.A címben is szereplő félmondat Bútor Robi Suzuki Swift Super1600-as raliautójában hangzott el követlenül azután, hogy találkoztak Bambival:

Robi kicsit megilletődött, de ott ült mellette a hidegvérű Tóth Imi is, aki jelezte, hogy inkább a versenyre kellene koncentrálni az őz helyett. A felvétel minősége nem túl jó, de a lassításban látszik, ahogy balról érkezik az állat.

Nem, Kedves Olvasó, nem a hamarosan elharapódzó, avagy a '73-ban megélt olajválságról (pedig megérne néhányezer bekezdést, hogy milyen típusok, sőt, márkák tűntek el emiatt, de erről nálam jóval szakavatottabbak írtak már sokkal érdekesebb posztokat) ejtenék szót.

Dehogy!

Ne keressétek a Lánglovagokon, nem történt meg.

Igaz, nagyon kevés híja volt.

Kéremszépen, az úgy volt, hogy jöttem az M0-on, a szigetszentmiklósi csomóponttól az M1 felé. A halásztelki csomópont előtt, az M5 irányába tartó felhajtó végénél figyeltem fel némi oda nem illő mozgásra, miközben a fehajtón tökölők miatt lassítottunk le olyan 40-re.

Gyalogosok voltak, fent a pályán, ketten. Ott, ahol a gyorsítósáv véget ér.

Még éppen sétáltak felfelé, válluk felett vissza-visszatekintgetve. Nem a felhajtóra, sokkal inkább a híd felé. Valószínűleg vártak valakit, aki majd felveszi őket. Megállva, a nulláson.

Aztán jött a harmadik barom, robogóval. Ilyen kiskerekű pöcsköszörűvel, fel, Halásztelek felől, Szigetszentmiklós irányába. Ő valószínűleg látta is a gyalogkakukkokat. Talán még át is suhant a fején: Mekkora barmok, nem tudják, hogy ez veszélyes?

Közben szépen lassan húzódott befelé, csorgott fel a pályára, ami a csövön kifér, nagyjából negyvennel, figyelve a stopposokra és a mögötte érkező autókra.

Arra viszont nem számított, hogy a pályán jön egy traktor. Rendes nagykerekű Belarusz, szép piros felnikkel, ahogy az elsős olvasókönyben meg van rajzolva. Ő sem sietett persze. Nem azért, mert ráért, hanem mert nem az eszetlen, felelőtlen száguldozásra készítették. Az autók előzgették persze, ezért előzékenyen lehúzódott.

Nos, eljött a pillanat, amikor a traktor, a robogós, és a lassan bandukoló gyalogosok metszették egymás pályáját.

Egy pillanatra megállt az idő. Megszédültem, megpróbáltam szabadulni a bizarr, pszichedelikus látomástól, megpróbáltam elképzelni egy sokkal valószínűbb képet, amint Elvis Presley duettet énekel Fekete Pákóval Las Vegasban, kíséri Berkes Gábor és a Száztagú Cigányzenekar.

Aztán valahogy megúszták. A gyalogosok belapultak a zajvédőfalhoz, a robogós visszapillantótükre által keltett légörvény kissé felborzolta a hajukat, a traktoros pedig csendben beborította őket egy adag extramagas koromtartalmú pamaccsal.

Mivel nem haltak meg, valószínűleg holnap is jönnek. Tudom, mert a robogóst is, a traktorost is, a gyalogosokat is láttam már ugyanitt, sokszor.

Vagy vakmerős, vagy mentalisták. Tudjuk, tudják, bajuk nem eshet - az csak mással fordulhat elő.

Kicsit már elmúlt ugyan az akácvirágzás, de ezt a kedves édes-bús írást mindig jó érzés elolvasnom. Lehet páran ismeritek, biztos nem itt jelenik meg először, de az aktualítása ma is, szívfájdító. Sokan vannak mai is fiatalok, és kevésbé fiatalok akiknek ma is a Jawa „A” motor. Ők azok akik a kevés pénz ellenére sem mondanak le a motorozás iránti vágyukról, nem halványul bennük a szerelem érzése, még akkor sem ha tudják szomjas kedvesüknek csak fizetés után olthatják a szomját. Kitartanak...