67 éves a jobboldali közlekedés Magyarországon.

A vasúti közlekedésben hazánkban már az egészen korai időkben (1855-től) alkalmazták a jobboldali közlekedést, természetesen csak ott, ahol két sínpálya volt kiépítve. Persze vannak kivételek, ilyen a  gödöllői HÉV ma is baloldali hajtási iránya, de 1973-ig, a nagy felújításig a kisföldalattin is a baloldali közlekedés volt érvényben.

A közúti közlekedésben sem volt egységes szabály, az egyes országokban egymástól eltérő hajtási irányok voltak. Az 1930-as évek második felében a környező országokban már bevezették a jobboldali hajtási irányt; Ausztriában 1938. szeptember 19-től, Csehszlovákiában 1939 május 1-től tértek át a jobboldali közlekedésre. A hazai újságok elszigetelődést, az idegenforgalom visszaesését jósolták, amennyiben nem változtatjuk meg a hajtási irányt. Ráadásul a második világháborúban hazánkhoz csatolt területeken is a jobb oldali közlekedés volt az általános.

A közlekedési kormányzat 1939 júniusában döntött a jobboldali közlekedésre való áttérésről. A második világháború kitörése miatt az áttérést két évvel elhalasztották. Az 1941. június 26-án kiadott 187 000/1941-es BM rendelet kimondta, hogy az áttérést két lépésben kell végrehajtani. Július 6-án hajnali három órakor Budapest és környékének kivételével az egész országban, november 9-én hajnali 3-órakor pedig Budapesten és környékén tértek át a jobboldali közlekedésre. Az előmunkálatok már áprilisban elkezdődtek. A rádióban figyelmeztették a hallgatóságot az áttérésre, az újságokban tájékoztató cikkek jelentek meg. Az iskolákban tanították a gyerekeket az új közlekedési rendre. Budapest környékén július 6-ától a kijelölt határon útburkolati jelekkel, táblákkal terelték a járműveket a megfelelő sávokba. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóság is felkészült a váltásra. November 8-án 23 órakor leállt a tömegközlekedés és hajnali 3-óráig a szükséges műszaki átalakításokat elvégezték. Az előkészületek és a szervezés sikeres volt, a baleseti statisztika alig romlott. 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban jobboldali közúti közlekedés van.

A főváros közlekedési vállalatai és hatóságai is készültek a váltásra. A tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat. Az átállás nem okozott gondot a BSZKRT villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni, a költség 12 millió pengő volt. (A fogatoknál a korábbi jobb oldali hajtóülés maradt meg.)

A közlekedésben viszonylag balesetmentesen ment végbe az átállás, ami talán annak köszönhető, hogy akkor még kevesebb autó futott az utakon. A legsúlyosabb baleset Székesfehérvárott történt, ahol egy kalauz a buszon nekitámaszkodott a baloldali lezárt ajtónak, ami véletlenül kinyílt, a kalauz pedig kiesett rajta.

Bizarr brit hagyomány

A köztudatban a baloldali közlekedés csupán a szietország egyik furcsa hagyományaként él, ám a Föld közel egyharmadán, jórészt az egykori brit gyarmatokon vezetnek "rossz oldalon" az emberek.

Európában ma csak szigetországokban (Ciprus, Írország, Málta, Nagy-Britannia) tartanak balra, a világ más részein azonban nagy problémát jelent az átkelők kialakítása két eltérő rendszerű állam határán. A "balos" Thaiföld bizonyítottan gazdasági hátrányt szenved amiatt, hogy mivel szinte minden szomszédja "jobbos", lanyha a közúti határforgalom és így a kereskedelem.

Egy utcányi kivétel egyébként akad Angliában, jelesül a londoni Savoy Court, ahol kötelező az úttest jobb oldalán haladni. A hagyomány feltehetően onnan ered, hogy a helyi Savoy Hotel előtt megálló tradicionális londoni taxik sofőrjei autójuk jobb hátsó ajtaját kiszállás nélkül, az ablakon kinyúlva is ki tudták - és tudják - nyitni az utas előtt.