Ki hány típust ismer fel a képen ?
(kattints, nyílik!)
Éppen hazaértem (ápr.18), mikor Kenyeres kolléga (barátom/szomszédom) jön, hogy holnap (ápr.19) Szolnokon auto-motor kiállítás a Tiszaligeti Sportcsarnokban és mi lenne ha áturganánk?
Mire én: Persze ha autókról van szó mehetünk az ország másik végébe is. Szerencsére Szolnok csak 17 km-re van és szombaton semmi dolgom, így igent mondtam. Megbeszéltük, hogy 10 óra fele indulunk, ha addigra megjavítja a sofőr oldali ablakemelőt a családi 309-ben. A küldetés sikeres volt így a megbeszélt időpontban el tudtunk indulni. Persze az időjárás a lehető legjobb volt, szakadt az eső mintha csak dézsából öntenék, de két ilyen autóbuzi nem ilyed meg egy kis esőtől. Szakadó esőben alig láttunk valamit s durván 25 perc alatt ott voltunk a tetthelyen. Üres parkolóhely persze nem volt – csak a VIP-nek fentartott – így kénytelenek voltunk a Tiszaliget végében megállni s szakadó esőben vissza sietni a 300 méterre lévő bejáratig.
A beugró diákoknak 400Ft, egyébként 900Ft ami még mindíg nevetséges összeg. Már a bejáratnál ott árválkodott egy 50-es évekbeli ámerikai tepsi, a Chrysler Windsor Delux. Gyönyörűen restaurálva, csillogó krómokkal, dobókockákkal a belső visszapillantón. A kiállítás három fő részre volt osztva, ebből kettő fedett helyen volt a harmadik pedig szabad ég alatt. Tehát megvettük a jegyeket, rögtön az ellenörzés után jobbra-balra motorok – ezek azonosítását meghagynám Önöknek, mert sajnos nem értek hozzájuk :)
Az első teremben hétköznapi autók voltak, mint például : 3-as, 5-ös X3-as Bimmerek, az új Fiat Topolino, Saab 93, Seat Altea, és Leon. Innen a Volkswagen kupé-kabrióját az Eos-t és az Opel Corsa OPC-t emelném ki.
Az előbbi a legszebb mai Volkswagen, az orra ötvözi a Polo, a Jetta, a Passat és a Golf vonásait így szép lett összességében és részleteiben egyaránt. Az Eos-ból 2.0 literes TDI volt kiállítva ami 140 lovat és 320 Newton méternyi nyomatékot tud, nem valami kellemes motor, viszont erős és takarékos. Alul gyenge, felül halott kb 1800 és 3500 között használható, viszont simán tudja a 200 km/h utazót ami nem is rossz, ha figyelembe vesszük a súlyát, ami másfél tonna.
Az utóbbi pedig a Corsa OPC (Opel Performance Center) ami kicsit rövid, kicsit magas, de azért dögösen néz ki. Teljesítmény terén sem rossz a Corsa OPC, 1600 köbcentiből 192 ló és 230Nm nyomaték az nem rossz arány valljuk be. Viszont turbós, így egyből más a leányzó fekvése, mert alacsony fordulaton egy 1-es matek dolgozat utáni emósra hasonlít leginkább, ez eltart 2500-ig, onnantól viszont odacsap.
A második terembe menet láttunk egy C63 AMG Mergát amiben az a 6,2 literes V8-as motor kapott helyet, amely már számos Mercedes modellben bizonyított, igaz itt 514 helyett „csak” 457 lóerő.
Ennek ellenére a 0-100-as sprintet 4,5 másodperc alatt futja, a végsebesség pedig elektronikusan lehatárolt 250 km/h. A Mergától nem messze egy ámerikái doboz a Dodge Nitro, ami ha megjelenik valahol, egyből megbomlik az utcakép. Terepjárónak néz ki, de mégsem az. Egy olyan SUV amivel nem szabad terepre menni, igaz, hogy a következő Jeep Cherokee alapjaira épül, de a terepjárást meghagyták neki.
A második terembe belépve ismét motorok, majd balra egy 1950-es BMW 340, mellette egy Skoda Felicia 62-ből, velük szemben egy hatalmas ámerikái tepsi : Chrysler Newport Royale a 70-es évek elejéről. 6600 köbcentis V8-as motorja és majd’ 6 méteres hossza tekintélyt parancsoló.
Ahogy folytattam a nézelődést, megpillantottam egy talajt lázasan kaparó bikát, amely egy Countach orrán volt. Nagyon érdekes jószág a Countach, mikor meglátom mindíg olyan érzésem van, hogy ezt nem ember csinálta, hanem valamiféle felsőbb rendű civilizáció, azzal a céllal, hogy gyilkoljon.
Ami a kezdetben 4,0 ; 5,0 ; majd 5,2 literes V12-es motorral nem is esne nehezére. Érdekes módon nem volt körbekerítve kordonnal, nem figyelték minden mozdulatunkat biztonságiak, mint más kiállításokon szokás, így hozzáérhettem. Mit hozzáérhettem!? Megsimogattam, egy Countach-ot! Már nem hiába jöttünk, szóltam oda Kenyeres Kollégának.
A Countach-ot 17 éven keresztül gyártották és többször is a 70-80-as évek legjobb sportautójának választották. Az autót Marcelo Gandini Bertone tervezte, akinek többekközött a Miura-t is köszönhetjük. Az autó kasztnija aluminiumból van, amit egy csőszerkezetű vázra erősítettek, a végeredmény egy erős, mégis könnyű konstrukció volt. A prototípusból, a Countach LP 500-ból egyetlen darab készült. Rengeteg átalakításra volt szükség a széria gyártás megkezdése előtt, pl. a hátsó léghűtés kevésnek bizonyult a motor hűtéséhez, így meg kellett növelni a légbeömlő méretét.
Az első szériagyártásra érett típus az LP400 nevet kapta, kicserélték az első lámpákat és egyéb apróságokat, megkapta a nagyobb légbeömlőt, így még brutálisabb volt a prototípushoz képest.
A második Countach volt az PL400S, amit 78-ban kezdtek gyártani. Kicsit dolgoztak a motoron és kapott egy hatalmas szalonnázó szárnyat a seggére.
Az utolsó Countach az LP500S nevet viselte, melynek lényegi változtatása 5,0 literes motor volt, később jött LP500QS 5,2 literes hengerenkénti 4 szelepes motorral. A Countach-okból összesen 2042 db készült.
A második teremben ott volt még az új Lancer amiről a reklámban megtudhattuk, hogy már megjelenése előtt legenda. Szerintem nagyon jól eltaláta a Mitsubishi a Lancer formáját, kicsit hasonlít a 8-adik generációs Galantra – ami a világ 8-adik csodája :)
Az orrával nem tudok betelni, annyira szigorú, szinte fúrja magát a levegőbe, s ezt a hatást a levágott sarkainak köszönheti. A termet elhagyva ismét szakadó eső, és egy Hummer H2 limuzin, ami a világ egyik legértelmetlenebb dolga. Továbbhaladva azonban egy csodálatos Corvette Convertible 1968-ból mellette egy Cadillac Fleetwood az 50-es évekből. Tőle két lépésre egy Cadillac DeVille Coupe, ugyan milyen színben??
Na..?
Hát persze, hogy pinkben.
Végül elégedetten ültem be Kenyeres Kolléga autójába, hisz megsimogattam egy Coutach-ot, ami nem mindennapi dolog. Nem, de?
A végére ha megengedik, egy videó a Countach-ról:
A kiállításról további képek : indafoto.hu/-drifter-/
Emlékszik még erre valaki ?
1958-ban vezették be a két betű-négy szám kombinációt a magyar rendszámokon. A rendszer alapjait elég átgondoltan fektették le. Azt tervezték ugyanis, hogy a rendszám betűiből azonosítható lesz a gépjármű haszálati módja, jellege, részben tulajdonosa is. Egy jóideig működött is az ötlet, ám a 70-es években a magánautók hirtelen szaporulatával a rendszámok leosztása nem tudott lépést tartani. Igaz, alig húsz évvel később már maga a kombináció sem, ezért ez a rendszám-formátum 1990-ben átadta a helyét a három betű-három szám verziónak.
Véleménye mindenkinek van róla, a legtöbbeknek tapasztalata is. Hogy pozitív, vagy negatív, az vérmérséklettől, igényektől függő.
Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy ennél kevesebből autót építeni nem lehetetlen ugyan, de nagyon nehéz.
Mégis itt egy példa, igaz, házon belül, és ezt is Swiftnek hívják.
Kérdés: Hová tűnik a kutya a Ferrariból az egyes snittekben?
Nyeremény természetesen nem jár a kérdés megválaszolásáért. Bocsi...
Robee írt kétségbeesettnek tűnő hozzászólást a blogom segédmotoros kerékpárok rendszámoztatásáról szóló posztomhoz:
Én arra szeretnék választ kapni,hogy ha veszek egy 125ös yamaha DT-t pl és 50esként volt használva akkor azt le lehet vizsgáztatni? Haverom azt mondta h. lecsuknak okirathamisitásért...
Kedves Robee, a válaszom az, hogy nem fogod tudni levizsgáztatni. Biztosan nem. 125 köbcentis motort rendkívül sokan használnak ötvenes papírokkal a ma napig. Ezt én nem tudom támogatni, mert az ötvenes robógók is rendkívül erősek, lazán tudják egy régebbi nagyobb lökettérfogatú motor teljesítményét. A segédmotoros kerékpárok,ha úgy tetszik mopedek a két világháború között kezdtek elterjedni, de teret hódítani nagyobb számban csak a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején kezdtek. Akkoriban erre azért volt szükség, mert a motorkerékpár borzasztóan drága volt, egy átlagos európai embernek is. A gyárak nagy részét porig bombázták, így nem is nagyon volt hol gyártani. Azért szereltek segédmotort a kerékpárokra, hogy nagyobb távolságokat is le tudjanak küzdeni az ingázó emberek. Ennek a teljesítményét már akkor is maximalizálták, pont azért, mert tudták, hogy mennyi a még biztonságos sebesség egy kerékpárnál. Ez elvileg most is így van. 50 köbcentiméterben határozták meg a megengedett legnagyobb hengerűrtartalmat, a végsebességet pedig 40 km/h-ban. Ennyivel közlekedhet egy biciklis is.
Az, hogy gyakran jogosítvány és műszaki vizsga nélkül vezetnek 14 éves srácok 125 köbcentis motort, eléggé elfogadhatatlan. Kényszermegoldás, a szabályok kikerülése. Talán egyedül hazánkban létezik ez a mai Európában. Itthon eddig nem kellett azonosítóval ellátni a motorokat. 2009-től erre lehetőség lesz, 2011-től pedig kötelező lesz. Műszaki szemlén vesz részt a motor, ismerve a hazai LEHETŐSÉGEKET biztosan lesz olyan, aki ezek után is túl fog járni a hatóságok eszén. Ennek számtalan módja van, nem is bonyolultak, de ebbe most nem mennék bele. Nem a lecsukástól, (ahogy te hívod) kell félned, hiszen nem osztogatják az életfogytiglant mindenkinek, inkább attól, hogy balesetet okozol a motoroddal, vagy csak simán elesel. Ilyenkor megvizsgálják a motort. A rendőr nem hülye, a legtöbbük ma már szemre megmondja, hogy mekkora henger tartozik egy ötvenes motorhoz. Ha bevizsgálják, akkor bizony kellemetlen a dolog. Különösen az, ha a 125-ös géppel nekiszaladsz egy húszmilliós kocsinak, és a biztosításodra szeretnék terhelni az okozott kárt. Ha rájönnek, hogy az ötvenesként biztosított motorod valójában 125-ös, akkor nem érvényes a biztosításod, hiszen a biztosító nem ilyen teljesítményű és típusú motorra kötött veled szerződést.
Néhány EU tagországban B-s jogosítvánnyal vezethető a 125-ös motor is, természetesen rendszámosan. Ezt támogatnám magam is, de azzal a kikötéssel, hogy csakis B kategóris jogosítvánnyal legyen vezethető, pont azért, hogy a 14 éves srácok ne járjanak 125-ös gyorsaságival, nulla rutinnal. Az persze előnyös, hogy a legfiatalabb motorosok mihamarabb találkoznak a forgalommal, de ezt nem feltétlenül egy 125-ös motor nyergében kéne tenniük.
A tanácsom az, hogy válassz magadnak rendezett papírokkal rendelkező motort és tedd le hozzá a megfelelő jogosítványt. Ha jobban belegondolsz, a büntetés kockázata, és az állandó félelem a rendőrtől nem ér annyit, amennyit a stiklivel nyersz. A rendszám témába most nem mennék bele, azon van még mit finomítani.
Először is egy kis Jaguar történelem, bevezetésképp:
A Jaguar-t 1922-ben alapította Sir William Lyons és William Walmsley, akkor még Swallow Sidecar Company néven. Kezdetben motorkerékpár-oldalkocsikat készítettek, valamint az ő nevükhöz fűződik Anglia egyik első olcsó népautója, az Austin 7 Swallow elkészítése is. 1927-ben egy névváltást követően (Swallow Coachbuilding Company) a cég termékei iránt a kereslet erősen megnőtt, így nagyobb hely kellett a gyártáshoz és közelebb kellett kerülni Londonhoz is, így 1928-ban a gyár Coventry-be költözött. Ezek után jelent meg három új modelljük, köztük egy Swift nevű is. Majd 1931 után a járműveket S.S.-nek nevezték, és 1935-től kezdték sportosabb modelljeiket S.S. Jaguar-nak hívni. Végül a cég a Második Világháború után, 1945-ben vette föl a Jaguar nevet (addigra az SS már nem hangzott túl jól...), mostani székhelye Allesleyben van, nyugatra Coventrytől, gyárai Whitleyben, Castle Bromwichban és Halewoodban vannak, természetesen mind az Egyesült Királyság területén.
Első V12-es motoruk az XJ13 projekt keretében mutatkozott be a 60-as évek közepe táján, ami nevéhez méltón elég szerencsétlen véget ért, az egyetlen elkészült autó egy teszt során balesetet szenvedett és teljesen elpusztult, de a V12-es a gyönyörű E-typeban folytatta karrierjét és komoly sikereket ért el a tengeren túlon is.
Beszóltak